A világ legősibb dobókockáira bukkanhattak

Egy új tanulmány alapján a világ legősibb dobókockáit azonosíthatták – számol be a ScienceAlert. A több mint 12 ezer éves tárgyakat az utolsó jégkorszak vége felé az amerikai őslakos vadászó-gyűjtögető csoportok használták, a leletek több ezer évvel korábbiak az előző rekordereknél.

A tárgyak nem úgy néznek ki, mint a ma ismert, pontokkal ellátott kockák, ehelyett kétoldalasak, és mindkét felükön különböző jelölések vannak. Az elv azonban ugyanaz: eldobásuk után véletlenszerű eredményt hoznak a szerencsejátékban.

Robert Madden, a Coloradói Állami Egyetem doktorandusza és a csapat tagja szerint a történészek a korai dobókockákat hagyományosan az Óvilághoz kötötték. „A régészeti leletek azt mutatják, hogy a régi amerikai őslakos csoportok szándékosan készítettek olyan tárgyakat, amelyek véletlenszerű eredményeket hoztak létre, és ezeket az eredményeket strukturált játékokban használták, több ezer évvel korábban, mint azt korábban gondolták” – mondta.

Mitől kocka a kocka?

A leletek korábban is ismertek voltak, azt azonban eddig nem vetették fel, hogy kockákként funkcionáltak. Madden a már kockaként ismert amerikai őslakos tárgyak elemzésével négy olyan jellemzőt azonosított, amely mindegyikben közös volt. Ezután megvizsgálta a feltételezett játékelemeket, és azokat, amelyek mind a négy tulajdonsággal bírtak, valószínű kockának jelölte.

A kocka négy kritériuma az alábbi volt:

• kétoldalas, fából vagy csontból készült tárgy;
• mindkét oldal egyértelmű különbözősége általában festék, pigment vagy jelölés alapján;
• lapos vagy enyhén ívelt felület;
• az egyszerre több darab eldobásához alkalmas méret és alak.

„A legtöbb esetben ezeket a tárgyakat már feltárták és publikálták” – mondja Madden. „Nem a bizonyíték hiányzott, hanem egy világos, kontinensszintű szabvány arra, hogy felismerjük, mit is látunk.”

Miért volt fontos a dobókockák kifejlődése?

A szakember végül 565 olyan leletet azonosított, amelyik mindegyik tulajdonsággal bírt, valamint 94-et, amelyik néhány jellemzővel rendelkezett. A tárgyak Észak-Amerika 57 különböző régészeti lelőhelyéről származnak, és több ezer évnyi történelmet ölelnek fel.

A legrégebbi darabok a folsomi kultúrához kötődnek, ezek legalább 12 200 évesek. Az egyik potenciális kocka ennél is ősibb: 13 ezer éves, és a clovisi kultúra készítette.

Az Amerikán kívüli legősibb ismert kockák mindössze 5500 évesek – ezek Ázsiában és a Közel-Keleten kerültek elő. Amennyiben az amerikai leletek valóban ilyen tárgyak, akkor az nemcsak a kapcsolódó játékokat, hanem a szükséges matematikai gondolkozást is kitolja időben.

Madden szerint ez a felfedezés azért is jelentős, mert a matematikatörténészek gyakran úgy tekintenek a kocka és a szerencsejátékok feltalálására, mint az egyik első fontos lépésre abban a folyamatban, amelynek során az emberiség felismerte és megértette a véletlen és a valószínűség szerepét a világ működésében. Érdemes ugyanakkor hozzátenni: mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a leletek nem ősi kockák.