Egész családokat áldozott fel ez az ősi társadalom

Egy új tanulmány segíthet jobban megérteni a korai koreai társadalomban gyakorolt emberáldozatokat – számol be a Heritage Daily. Úgy tűnik, a korabeliek az elit elhunyt tagjai mellé nem kívülállókat temettek, az áldozatok és előkelők gyakran ugyanazon kiterjedt közösségek tagjai voltak.

Hjongmin Mun, a Szöuli Nemzeti Egyetem munkatársa és kollégái az Imdang–Csjojeong nevű temetkezési komplexumra összpontosítottak, ez a 4-6. századra datálható. A Silla királysághoz kapcsolódó lelőhely leginkább emberáldozatairól ismert, egyeseket magas rangú személyek sírjába temettek el.

A kutatók 78 személy DNS-ének elemzésével rekonstruálták a családi kapcsolatokat. Míg a temetkezések elhelyezkedésük és kezelésük tekintetében egyértelműen megkülönböztetik a sírtulajdonosokat és az áldozatokat, a genetikai eredmények bonyolultabb történetre utalnak.

Miről árulkodik az ősi lelőhely?

A legfontosabb, hogy nem volt jelentős genetikai eltérés az elit tagjai és az áldozatok között. Utóbbiak nem külső népcsoportokból származtak, hanem a tágabb közösség tagjai voltak – a két csoport közötti szoros családi kötelékek azonban ritkák voltak.

Közeli rokonságot csak néhány esetben azonosítottak, az pedig kifejezetten ritka volt, hogy egy áldozat és a nyughely tulajdonosa egyazon sírba kerüljön. Ez a mintázat egyfajta társadalmi rétegződésre utal.

Egyes esetekben egész családokat áldoztak fel együtt. A genetikai elemzés megerősítette azokat az eseteket, amikor szülőket és gyermekeket áldozati gyakorlat részeként ugyanabban a sírba helyeztek. Ez az első közvetlen biológiai bizonyíték arra a korábbi régészeti megfigyelésre, mely szerint a korszakban családokat áldoztak fel.

Az adatokból emellett rokonkapcsolatokról is vallanak az elit és az áldozatok körében egyaránt. A belterjesség további bizonyíték az örökölt státuszon alapuló a társadalmi megosztottságra.

Mit tudni a Silla áldozatbemutatásairól?

Az Imdang–Csjojeongnál összesen több mint 1600 sír található. Egyes nyughelyek kamrákat is tartalmaznak, ezekben a fő sír egy-egy előkelőé, míg a többi kamra az áldozatoké.

A szakértők régóta vitatkoznak arról, hogy miként zajlottak a Silla társadalomban az emberáldozások. Az elméletek között szerepelnek a rituális és vallási hiedelmek, valamint a hatalom vagy az ellenőrzés demonstrálása.

A genetikai adatok ilyen szempontból nem visznek közelebb a kérdések megválaszolásához, az eredmények viszont megmutatják a társadalmi struktúrát. A bizonyítékok nem egyszerűen uralkodók és áldozatok közötti megosztottságot jeleznek, hanem egy összetettebb rendszert, ahol a társadalmi hierarchia, a családi kötelékek és a rituális gyakorlatok szorosan összefonódtak.