Ezért tűntek el a megalitikus sírok Európában

Az ősi európai közösségek hosszú időn át alakítottak ki megalitikus sírokat, majd a gyakorlat hirtelen megszűnt.

Egy új tanulmány segíthet jobban megérteni, hogy miért hagytak fel az emberek a neolitikumban a komplex megalitikus sírok kialakításával – számol be az IFLScience. A gyakorlat az i. e. 4. évezred végén meglehetősen hirtelen megszakadt, ennek magyarázatául számos magyarázat született.
A szakértők most arra jutottak, hogy az esemény az úgynevezett neolitikus hanyatláshoz kapcsolódhatott. Korábbi skandináviai genetikai elemzések arra utaltak, hogy a megalitikus sírok vége egybeesett a népesség gyors cseréjével – ekkoriban a korábbi népességet az eurázsiai sztyeppéről érkező nomádok váltották.
Hogy kiderítsék, történhetett-e hasonló Európában máshol, a csapat 132 olyan személy DNS-ét elemezte, akiket a Párizs környékén található Buryben tártak fel. Az eredmények alapján a nyughely két különálló fázisban volt használatban. Az első i. e. 3200-tól 3100-ig tartott, és helyi ősökkel rendelkező egyének jellemezték, a másodikhoz azonban ibériai és dél-francia származású kötődtek. Úgy tűnik tehát, hogy i. e. 2900 környékén itt is népességváltozás kezdődött.
Új népességek váltották a korábbi közösségeket
„Egyértelmű genetikai törést látunk a két temetkezési fázis között” – húzta alá Frederik Seersholm, a Koppenhágai Egyetem munkatársa és a csapat tagja. Ez valamilyen jelentős, a korábbi társadalom hanyatlásához és az új kultúra érkezéséhez vezető eseményre utal.
A kutatók szerint ezek az eredmények egyeznek a németországi, dániai és svédországi neolitikus sírokhoz köthető megállapításokkal. Az adatok összességében széles körű neolitikus hanyatlásra utalnak, amely aztán elvezetett a megalitikus sírokat építő csoportok eltűnéséhez.
Az újonnan érkező népességek nemcsak genetikájukban, hanem temetkezési szokásaikban is eltértek a korábbiaktól. Buryben például az első fázisban a temetkezéseket általában a sír főtengelyéhez igazították, és a holttesteket kinyújtott testhelyzetben helyezték el. A másodikban viszont nem figyelhető meg ilyen igazítás, és a holttesteket behajlított pozíció jellemzi.
Betegség állhatott az újkőkori hanyatlás hátterében?
A nagy kérdés most az, hogy mi idézhette elő a hanyatlást. A nyomok után kutatva a tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a Bury-i temetkezések első fázisában rendkívül nagy számban találhatók csecsemő- és gyermekcsontvázak, ami túl magas halálozási arányt sejtet. Elképzelhető, hogy valamilyen katasztrófaszerű esemény, például járvány vagy háború állt a háttérben.
Emellett az első fázis csontjaiban olyan kórokozók DNS-ét is nagy arányban észlelték, mint a Yersinia pestis, azaz a pestis baktériuma. Ez megerősítheti az egyelőre meglehetősen spekulatívnak és vitatottnak számító neolitikus járvány hipotézisét.
„Bár nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy kizárólag a pestis okozta a népesség összeomlását, a teljes betegségterhelés lehetett az egyik közreműködő tényező” – magyarázta Martin Sikora, a Koppenhágai Egyetem kutatója. A friss publikáció alátámasztja az Európa-szerte jelentkező újkőkori krízist.






































































































































































































