Több ezer éves kincset találtak egy épülő szélfarmnál

5 fotó

Meglepően bronzkori kincset tártak fel a németországi Wolfenbüttel közelében, egy szélerőműpark építését megelőző feltáráson – számol be az Arkeonews. A vizsgálat bebizonyította, hogy a korábban jelentéktelennek tartott terület valójában évezredeken át lakott és újrahasznált táj volt.

A 2024 augusztusa és 2025 szeptembere között zajló, több mint 92 ezer négyzetkilométert érintő ásatást az Alsó-Szászországi Állami Műemlékvédelmi Hivatal felügyelete. Összesen 412 régészeti jelenséget azonosítottak, ami folyamatos vagy ismétlődő emberi jelenlétre utal.

A legkorábbi leletek közé két, kiváló állapotban fennmaradt ház tartozik, ezek a vonaldíszes kerámia kultúrájához kötődnek, és az i. e. 6. évezred közepéből származnak. Ezek a régió első földműves közösségeinek életébe engednek betekintést, és segíthetnek feltárni a korai mezőgazdasági társadalmak mindennapjait.

Milyen leletekre bukkantak?

A lelőhelyen későbbi korszakok nyomai is előkerültek. Az i. sz. 1. századokból származó gödrökben például kutyatemetkezéseket, római technikát utánzó kerámiákat és fémtárgyakat találtak, ami tudatos, akár rituális jellegű gyakorlatra utal. Különösen ritka tárgy egy szinte ép, 4–5. századi, háromrétegű fésű, amelyhez hasonló leletek a korszak temetkezési szokásai miatt általában töredékesen maradnak fenn.

A feltárás legjelentősebb eredménye azonban egy bronzkori ékszergyűjtemény volt, amelyre egy turbina alapozásának előkészítése során bukkantak. A leletegyüttest egyben emelték ki, majd laboratóriumban vizsgálták meg. Kiderült, hogy az i. e. 1500–1300 közötti időszakból származik, és legalább három magas rangú nő díszítményeit tartalmazza: nyakpereceket, karspirálokat, lemezdíszeket és korongfejű tűket.

A gyűjtemény központi eleme egy több mint 156 borostyángyöngyből álló nyaklánc. A borostyán – amely feltehetően a Balti-térségből származik – a bronzkorban nagy értéket képviselt, és kiterjedt kereskedelmi hálózatokra utal. Az ilyen leletegyütteseket a kutatók gyakran szándékos, rituális lerakatként értelmezik, amelyek az elit státuszt és a hitvilágot is tükrözik.

A felfedezés különösen fontos regionális szinten: ez az első bronzkori kincslelet a térségben 1967 óta, ráadásul az első, amelyet modern módszerekkel tártak fel. A wolfenbütteli lelőhely így nem egyetlen látványos tárgy miatt jelentős, hanem azért, mert több ezer éven átívelő, összefüggő képet ad az emberi jelenlétről, alkalmazkodásról és kulturális fejlődésről.