Tényleg primitívek voltak a neandervölgyiek?

Egy új tanulmány alapján a neandervölgyi emberek agya és feltételezett kognitív képességei a vártnál közelebb álltak a miénkhez – számol be a Live Science. A szakértők sokáig azzal magyarázták egykori rokonaink eltűnését, hogy alulmaradtak velünk szemben az intelligenciában, ám egyre több vizsgálat cáfolja ezt az elméletet.

Tény, hogy a neandervölgyi koponyák látványosan különböznek a modern emberétől: hosszabbak és laposabbak, szemöldökereszük erőteljesebb, orrnyílásuk nagyobb, míg a Homo sapiens koponyája gömbölydedebb, vonásai finomabbak. A koponya belső formája is eltéréseket mutat, ezekre a különbségekre alapozva sok kutató korábban azt feltételezte, hogy a neandervölgyiek beszédkészsége, tervezési képessége és rövid távú memóriája rosszabb volt.

Tom Schoenemann, az Indianai Egyetem munkatársa és kollégái most rámutattak: a korábbi összehasonlítások nem vették figyelembe, hogy a mai emberek között is jelentős természetes változatosság van az agy felépítésében. A szakértők két nagy MRI-adatbázist elemeztek, ily módon 100 han kínai és 100 európai származású amerikai agyát hasonlították össze. Az eredmények meglepőek: az agyterületek közel 70 százalékában nagyobb különbségeket találtak ezen két mai embercsoport között, mint amekkorákat korábban a neandervölgyiek és a korai modern emberek között mértek.

Mi okozhatta a neandervölgyiek bukását?

Schoenemann szerint ez az eredmény nem támasztja alá azt az elképzelést, hogy a neandervölgyiek agya és kognitív képességei jelentősen eltértek volna a velük egy időben élő modern emberekétől. Bár találtak kisebb eltéréseket – például az egyik agyi különbség a figyelemmel és a gátlással függhet össze –, ezek hatása valószínűleg csekély volt. Ráadásul az agy felépítése és a tényleges kognitív teljesítmény közötti kapcsolat általában is gyenge.

Mindez arra utal, hogy a neandervölgyiek gyors eltűnését aligha magyarázza pusztán alacsonyabb intelligencia. A kutatók szerint sokkal valószínűbb, hogy demográfiai folyamatok álltak a háttérben: a kisebb létszámú neandervölgyi populációk génjei fokozatosan „feloldódtak” a nagyobb számú Homo sapiens csoportokban. Ez az úgynevezett genetikai „felhígulás” akár néhány ezer év alatt is eltüntethette a egykori rokonainkat.

A tanulmány így tovább erősíti azt a képet, hogy a neandervölgyiek nem alacsonyabb rendű, „kevésbé intelligens” emberek voltak, hanem hozzánk nagyon hasonló emberfélék – akiknek eltűnését inkább a népességi és kulturális folyamatok, semmint az értelmi különbségek magyarázhatják.