Amatőr fémkeresők bukkantak hatalmas viking kincsre

Országos rekordernek számító viking kori ezüstkincs került elő Norvégiában – számol be a Live Science. A régészek eddig 2970 érmét azonosítottak, és a feltárás még messze nem ért véget – a korábbi országos csúcs egy mintegy 2000 darabos leletegyütteshez kötődött. A felfedezés nemcsak a pénzek mennyiségében kiemelkedő, hanem abban is, hogy jól megvilágítja a 11. századi skandináviai pénzforgalmat.

A kincsre két fémdetektoros bukkant rá 2026. április 10-én egy Rena közelében fekvő farmon. Norvégiában – a szükséges engedély és a felfedezések bejelentése mellett – legálisan lehet fémdetektort használni a régészeti leletek kutatására.

Az első 19 érme után a páros a jogszabályokkal összhangban értesítette a hatóságokat, és a másnapi közös kutatás során valóságos érmeeső kezdődött. „A detektorok egyszerűen nem hallgattak el” – idézte fel May-Tove Smiseth, az Innlandet megyei önkormányzat régésze.

A leletegyüttest a megtalálási hely után mørstadi kincsnek nevezték el. A tárgyakat már vizsgálják az oslói Kulturális Történeti Múzeum szakemberei.

Mikor rejthették el a viking kincset?

A 10-11. századi érmék több régióból származnak, akadnak köztük angliai, németországi, dániai és norvégiai eredetű darabok. Egyes példányokat II. Ethelred angol király, II. Knut dán uralkodó, valamint III. Ottó német-római császár uralkodása idején vertek. Ez a nemzetközi összetétel jól mutatja, hogy a viking kori Norvégia gazdasága erősen kapcsolódott Európa többi részéhez.

A kutatók szerint a kincset nagyjából 1050 körül rejthették el, ezt többek között az támasztja alá, hogy néhány érme már III. Harald uralkodása alatt készült – ő volt az, aki megteremtette a norvégiai pénzverést. Addig a forgalomban döntően külföldi érmék domináltak.

A szakértők úgy vélik, hogy a kincs nem feltétlenül fosztogatásból származott, ehelyett a helyi vasiparhoz kapcsolódhatott. A mocsarakból származó érc felhasználásával előállított vasat nagy mennyiségben exportálták Európába. A kincshez feldarabolt ezüstékszerek is tartoznak, ez arra utal, hogy a nemesfém tömegalapú fizetőeszközként is szolgált.

Az érmék megőrződését nagyban segítették a kedvező talajviszonyok. Az ásatás még nem ért végez, a régészek most azt is vizsgálják, tartozhatott-e a kincshez egykori település vagy más lelet.