1200 éves núbiai öltözékek elevenedtek meg

5 fotó

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban Núbia középkori keresztény uralkodóinak és egyházi elitjének díszes öltözeteit rekonstruálják – számol be a Live Science. A projektben 1200 éves falfestményeket vettek alapul.

A mai Egyiptom déli és Szudán északi területén elterülő Núbia ősidők óta virágzó kultúráknak ad otthont. Karel Innemée, a Varsói Egyetem munkatársa és kollégái a térség középkori ábrázolásait vizsgálták, a rekonstrukciókor pedig kizárólag olyan anyagokkal és festékekkel dolgoztak, amelyek a korszakban elérhetők voltak Északkelet-Afrikában.

A kész öltözékeket modellek segítségével mutatták be, így elevenítve meg két uralkodó, két királyi anya és egy püspök alakját. Innemée szerint a beöltözést követően helyszínen lévők valósággal meghatódtak.

Ezért voltak fontosak Núbiában a királyi anyák

A kutatók a pakhóraszi katedrális falfestményeit vették alapul. Az építmény az 1960-as években, az Asszuáni-gát építése miatt elindított UNESO-mentőakció során vedezték fel. A lengyel régészek eredetileg azért érkeztek az egykori núbiai királyság központjába, hogy egy templomot keressenek, ám végül egy kivételes állapotban fennmaradt katedrálist találtak. Az építmény több mint 150 darab, 8–14. századi falfestmény rejtett.

A képek nem pusztán díszítőelemek voltak, hanem az egyházi és világi hatalom isteni eredetét szemléltették. Az uralkodókat és püspököket gyakran Krisztus vagy Szűz Mária társaságában ábrázolták.

Mivel Núbiában az öröklés anyai ágon zajlott, a királyi anyáknak kiemelt jelentősége volt. A szokás szerint az uralkodó halálát követően a trónt nem fia, hanem testvérének fia örökölte. A helyi falfestmények a királyi anyákat Szűz Mária földi megfelelőjeként jelenítették meg, ezzel is erősítve politikai jelentőségüket.

Így alkották meg az ősi viseleteket

A viseletek elemzése azt is megmutatta, hogyan változott a núbiai elit kultúrája. Kezdetben a ruhák szinte pontosan követték a bizánci mintákat, később azonban egyre több helyi és más hatások, például az iszlám világból származó öltözékek jelentek meg. Ez a kutatók szerint a növekvő kulturális önállóság jele lehetett.

A rekonstrukció során komoly kihívást jelentett az eredeti anyagok azonosítása. A kutatók növényi festékekkel, lenből, gyapjúból, selyemből és pamutból készült textilekkel kísérleteztek, majd több száz minta közül választották ki a falfestményekhez leginkább illeszkedő változatokat. A munkában Dorothée Roqueplo jelmeztervező is részt vett, aki a szövetek esését és textúráját vizsgálta.

A projekt túlmutat a tudományos rekonstrukción: a kutatók szerint az élő bemutatók segítenek megérteni, miként találkoztak és olvadtak össze különböző kulturális hatások a középkori Núbiában, és hogyan fejezték ki mindezt az öltözetek.