Középkori propagandaelemet hordozhat az ezerforintos bankjegy

A Mátyás király portréjával díszített bankjegy hátoldalán egy különleges kút is megjelenik.

Ha magyarországi történelmi helyszínekről van szó, Visegrád a fellegvárral, a királyi palotával, a Salamon-toronnyal és a gyönyörű környezettel mindenképp kiemelt helyet érdemel a listán. A környék épületeiben sétálva az ember szinte visszarepül a késő középkorba, és ebben az olyan máig fennmaradt, illetve rekonstruált díszítő elemek is segítenek, mint amilyen az esetenként ma is csobogó Herkules-kút.
A reneszánsz pompát idéző kút nemcsak látványos dísz, hanem egy történetbe sűrített hatalmi és személyes üzenet is. A történészek többsége szerint alkotója az Itáliából érkezett Giovanni Dalmata, aki Hunyadi Mátyás udvarának több szobrászati remekművén is dolgozott.
Segítsd te is a National Geographic munkáját! A Google új, Preferred Sources funkciója lehetővé teszi, hogy a Google-fiókkal rendelkező felhasználók megjelöljék preferált, megbízható hírforrásaikat. Magazinunk számára nagy segítséget jelentene, ha minél többen a National Geographicot is ezek közé választanák. Ha támogatnád munkánkat, jelentkezz be Google-fiókodba, majd az alábbi linkre kattintva jelöld meg a National Geographic oldalát preferált forrásként!
A vörösmárványból készült szökőkút a görög mitológia gyermek Héraklészének – a római Herkulesnek – küzdelmét ábrázolja a lernai hidrával. A kompozíció azonban nem pusztán mitológiai jelenet: a legyőzhetetlen gyermek alakját sokan Mátyás király fiával, Corvin Jánossal hozzák összefüggésbe, akinek apja nagy jövőt szánt, ám sorsa végül másként alakult. A szökőkút így izgalmas példája a középkori propagandának.
Az ezerforintoson is feltűnik
A palota romjait 1934-ben fedezte fel Schulek János, és a régészeti feltárások során 1941-ben került elő a legendás kút első része – olvasható a Visit Visegrád oldalán. A következő évtizedekben újabb töredékek bukkantak felszínre, majd az 1980-as évektől kezdődő kutatások tették lehetővé a látványos rekonstrukciót.
Ma a Herkules-kút újra működő formában látható a palota díszudvarán. Bár a modern technikai megoldások alkalmazása felveti a hitelesség kérdését, a szakértők szerint a víz csobogása elengedhetetlen része az élménynek.
A Herkules-kút különleges helyet foglal el az európai művészettörténetben is: a reneszánsz egyik legkorábbi, Itálián kívül készült emlékeként tartják számon, amely egyszerre tükrözi Mátyás király udvarának gazdagságát és a korszak humanista szellemiségét. Hazai jelentőségét jól szemlélteti, hogy az ezerforintos bankjegy hátulján is szerepel.







































































































































































































