Viking aranykincs hevert egy erdei út mentén

A Dániában feltárt leletegyüttes az ország egyik legnagyobb viking kori aranykincse.





Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb viking kori aranykincsére bukkantak Dániában – számol be a Heritage Daily. A hat darab tömör arany karperec az országi északi részén, Rold közelében került elő egy erdei földút mellett. A tárgyak több mint ezer évesek, és Dánia harmadik legnagyobb ismert viking kori arany leletegyüttesét alkotják.
A roldi kincs története 2026. április 22-én kezdődött, amikor egy helyi lakos két aranygyűrűt vitt be az Észak-Jyllandi Múzeum régészeti osztályára. A férfi az ékszereket részben betemetve találta meg egy erdős területen, egy mezőgazdasági út mentén.
A múzeum szakemberei azonnal felismerték a lelet jelentőségét, Torben Sarauw régész szerint egyedülálló felfedezésről van szó. A kutatók gyorsan átvizsgálták a környéket fémdetektorokkal, nem sokkal később pedig előkerült egy harmadik arany karperec, majd mintegy 15 méterrel arrébb további négy darabot találtak.
Milyen leletekből áll a roldi aranykincs?
Mind a hat ékszer ép állapotban maradt fenn, össztömegük 762,5 gramm. Dániában mindössze két nagyobb viking kori aranylelet ismert: az 1977-ben Nyugat-Sjællandon előkerült tissøi gyűrű és a 2016-ban Ribe közelében talált fæstedi kincs.
A viking korból ismertek hasonló leletek Skandinávia más területeiről, igaz, ezek jellemzően nem aranyból, hanem ezüstből készültek. A korabeli régióban az arany volt, és szinte kizárólag a társadalom legfelső rétegeinek kiváltsága volt.
A kincs különböző típusú karpereceket tartalmaz, akadnak közöttük sodrott és sima darabok is, ám mindegyik kiemelkedően magas szintű ötvösmunkáról árulkodik. Három ékszer két összesodort aranyrúd felhasználásával készült, és vékony aranydrót-díszítés, illetve gombszerű rögzítőelem ékesíti.
Segítsd te is a National Geographic munkáját! A Google új, Preferred Sources funkciója lehetővé teszi, hogy a Google-fiókkal rendelkező felhasználók megjelöljék preferált, megbízható hírforrásaikat. Magazinunk számára nagy segítséget jelentene, ha minél többen a National Geographicot is ezek közé választanák. Ha támogatnád munkánkat, jelentkezz be Google-fiókodba, majd az alábbi linkre kattintva jelöld meg a National Geographic oldalát preferált forrásként!
Más darabok tömör aranyrudakból vagy drótból készültek. Az egyik karperec különösen figyelemre méltó: lapított végeit cikkcakkos és háromszögmintás díszítés borítja.
Miről árulkodik a viking arany?
A kutatók szerint a leletegyüttes 900 és 1000 közé datálható. Ebben a korszakban Dánia fokozatosan fejlődött egységes királysággá I. (Kékfogú) Harald uralkodása alatt.
A kutatók szerint az ilyen aranyékszerek nem csupán vagyontárgyak voltak, hanem a hatalom, a társadalmi státusz és a politikai szövetségek jelképei is. A viking elit tagjai látható módon demonstrálhatták velük befolyásukat és hűségi kapcsolataikat.
Különösen fontos, hogy a karperecek sértetlenül kerültek elő. A viking kori ezüsttárgyakat gyakran feldarabolva találták meg, mivel fizetőeszközként használták őket.
A roldi kincs darabjait azonban egyben maradtak, ami arra utal, hogy nem a mindennapi kereskedelemben szolgáltak. Feltételezhető, hogy végül szándékosan, talán vagyonmegőrzési vagy rituális céllal rejtették el.







































































































































































































