Előkelő avar harcos sírjára bukkantak Temesvár közelében

Lóval együtt eltemetett avar harcos 1400 éves sírját tárták fel a romániai Temesvár nyugati elkerülő útjánál végzett feltárások során – számol be az Arkeonews. A 6–7. századra datált temetkezés ritka bepillantást enged az avar elit világába, amely a korai középkorban jelentős szerepet játszott Közép- és Kelet-Európa történetében.

A régészek aranyból, ezüstből és bronzból készült tárgyakat is találtak, ami arra utal, hogy az elhunyt magas társadalmi rangú személy lehetett. Az avar kultúrában a ló nem csupán közlekedési eszköz volt, hanem a katonai rang és a harcosi identitás fontos jelképe. A sztyeppei népek temetkezési hagyományai szerint a lovat gyakran a túlvilági útra is elkísérő társállatként helyezték a sírba.

A kutatásokat a Szatmárnémeti Történeti Múzeum szakemberei végzik. A mostani lelőhely különösen érdekes, mert korábbi ásatások ugyanazon az útvonalon már az i. sz. 2–4. századból származó római kori maradványokat is feltártak. A leletek megerősítik, hogy a térség régóta kiemelt jelentőségű.

Avar kori sírokkal van tele a Kárpát-medence

Az avarok a 6. század második felében jelentek meg Európában, és rövid idő alatt uralmuk alá vonták a Kárpát-medence jelentős részét. Bár saját írott forrásaik nem maradtak fenn, gazdag nyughelyeik sokat elárulnak társadalmukról. A fegyverek, díszes övek, kengyelek és lótemetkezések mind azt mutatják, hogy az avar elit életében a lovas harcmodor és a katonai rang központi szerepet játszott.

A Kárpát-medencében eddig több mint 60 ezer avar kori temetkezést dokumentáltak – Magyarországról különösen sok sír ismert. Az ilyen gazdag sírmelléklettel ellátott, lovas nyughelyek azonban továbbra is kiemelkedően fontosak.

A temesvári lelet tovább árnyalja a korai középkor egyik legmozgalmasabb időszakáról alkotott képet.