Ókori orvos maradványaira bukkantak Pompejiben

A Vezúv i. e. 79-ben bekövetkezett kitörése emberek tömegeinek és egész települések utolsó pillanatait konzerválta az utókor számára. Most egy különösen érdekes áldozat történetére derült fény: a kutatók szerint az egyik menekülő férfi orvos lehetett, aki még a katasztrófa közepette is magával vitte gyógyító eszközeit – számol be a Live Science.

Az elhunyt maradványait a híres Menekülők kertjében találták meg, itt 13 ember próbált menedéket keresni a vulkánkitörés elől. A csoport valószínűleg forró hamu, valamint mérgező gázok – például szén-dioxid és kén-dioxid – miatt vesztette életét.

A Pompeji Régészeti Park szakemberei már 1961-ben készítettek gipszlenyomatokat az áldozatok helyén maradt üregekből, de az egyik testnél talált kis tok tartalma sokáig rejtély maradt. A mostani vizsgálatok során röntgen- és CT-felvételekkel elemezték a tárgyat, és kiderült, hogy apró sebészeti eszközöket, valamint egy palatáblát rejt, amelyet feltehetően gyógyszerek előállításához használtak. A római korban gyakori gyógyászati alapanyag volt többek között a méz, a bor, az ecet vagy különféle növényi kivonatok.

Nem volt könnyű a római orvosok dolga

A kutatók szerint a maradványok arra utalnak, hogy a férfi képzett medicus, vagyis orvos-sebész lehetett. Gabriel Zuchtriegel, a park igazgatója kiemelte: elképzelhető, hogy a férfi új életet akart kezdeni máshol, ezért vitte magával eszközeit – de az sem kizárt, hogy a bajba jutottakon próbált volna segíteni.

A római korban az orvoslás ugyan megbecsült foglalkozásnak számított, ám a sebészet rendkívül veszélyes volt. Antibiotikumok és modern érzéstelenítés híján a fertőzések gyakran halálosnak bizonyultak, ráadásul a betegségek valódi okait sem ismerték pontosan. Sokáig például úgy vélték, hogy a maláriát a rossz levegő okozza.

A férfi mellett bronz- és ezüstpénzeket tartalmazó kis erszényt is találtak. Más pompeji áldozatokhoz hasonlóan ő is megpróbálhatta megmenteni legfontosabb értékeit.