Monte Verde: mégsem kell átírni Amerika benépesítésének történetét?

Újabb fordulatot vett az amerikai kontinens benépesülésének egyik legismertebb régészeti vitája – számol be a Live Science. A dél-chilei Monte Verde nevű lelőhelyet évtizedek óta az egyik legkorábbi amerikai emberi településként tartják számon.

A helyszínt korábban szénizotópos elemzés révén 14 500 évesre datálták, ami jelentősen árnyalta a kontinensen való megtelepedésről kialakított képet. 2026 márciusában aztán egy olyan tanulmány jelent meg, amely jóval korábbra teszi a lelőhelyet.

Most nyílt levelekben több mint 30 kutató állt ki amellett, hogy a friss következtetés súlyosan hibás. Todd Surovell, a Wyomingi Egyetem régésze kollégáival a közelmúltban talajmintákat és vulkáni hamurétegeket vizsgálva arra jutott, hogy Monte Verde csak 4200–8200 éves lehet.

Mi az ellentmondás Monte Verde kapcsán?

A helyszín rendkívül jelentős Amerika történetében. A lelőhelyet 1976-ban fedezték fel, és az ásatásokat közel fél évszázada Tom Dillehay, a Vanderbilt Egyetem kutatója vezeti. A területen kőeszközök, megőrződött faanyagok, kihalt állatok csontjai és bőrdarabjai, emberi lábnyomok, növényi maradványok, tűzhelyek és kötelek kerültek elő. Az eddigi legmegbízhatóbb datálása 14 500 éves volt, ez a földrészt tekintve rendkívül korai időszak.

Segítsd te is a National Geographic munkáját! A Google új, Preferred Sources funkciója lehetővé teszi, hogy a Google-fiókkal rendelkező felhasználók megjelöljék preferált, megbízható hírforrásaikat. Magazinunk számára nagy segítséget jelentene, ha minél többen a National Geographicot is ezek közé választanák.

Ha támogatnád munkánkat, jelentkezz be Google-fiókodba, majd az alábbi linkre kattintva jelöld meg a National Geographic oldalát preferált forrásként!

Surovellék egyik fő érve egy 11 ezer éves vulkáni hamuréteg, az úgynevezett Lepué-tefra jelenléte volt. Szerintük a település ezen réteg fölött alakult ki, vagyis fiatalabb annál, a válaszul publikált három tudományos levél azonban részletesen vitatja ezt az értelmezést.

Dillehay és munkatársai szerint a kutatócsoport rossz földtani réteget vizsgált, amely nem is közvetlenül a Monte Verde II lelőhelyhez tartozik. Michael Waters, a Texas A&M University kutatója úgy fogalmazott, hogy az új tanulmány kirívóan gyenge geológiai munkára épül. A szakértők azt is kifogásolták, hogy semmi nem bizonyítja: a korábban datált faszén- és famaradványokat később mosta volna a helyszínre a víz.

Nem pusztán Monte Verdéról szól

A vitába a genetikai kutatások is bekerültek. David Meltzer, a Déli Metodista Egyetem munkatársa és kollégái arra hívták fel a figyelmet, hogy az ősi DNS-vizsgálatok összhangban állnak a Monte Verde korai, 14 500 éves datálásával. A genetikai eredmények alapján az emberek már jóval a híres Clovis-kultúra megjelenése előtt jelen voltak az amerikai kontinens déli részein.

Monte Verde az 1990-es évek végén vált világhírűvé, ekkortól kezdve a régészek széles körben kulcsfontosságú, a Clovis-kultúrát megelőző lelőhelyként kezdték el kezelni. Ez megingatta azt a korábbi elméletet, amely szerint az első emberek csak mintegy 13 ezer éve érkeztek Amerikába egy jégmentes folyosón keresztül.

A vita tehát messze túlmutat egyetlen chilei ásatáson, valójában arról szól, mikor és hogyan népesítették be az emberek az amerikai kontinenst. A kutatók közötti tudományos csörte pedig még korántsem ért véget: Surovell és kollégái jelezték, hamarosan hivatalos válaszban reagálnak a kritikákra.