Árpád-kori templomot rejt a Mecsek

A mánfai Sarlós Boldogasszony-templom túlélte a török időket.

A Mecsek erdős lankái között, patakok és csendes völgyek ölelésében bújik meg Baranya egyik legkülönlegesebb középkori emléke, a mánfai Sarlós Boldogasszony-templom. A kis kőtemplom szinte mesebeli látványt nyújt az erdő szélén: vastag falai, román kori részletei és magányos tornya évszázadok történetét őrzik. Nem véletlen, hogy a helyhez legendák is kapcsolódnak, a templom egyszer már szinte teljesen eltűnt a természetben.
A települést a 14. századi pápai adólajstromok említik először Malafalva néven, és már akkor jelentős településnek számított – olvasható a Várlexikon oldalán. A templom eredete azonban ennél is régebbre nyúlhat vissza: a kutatók szerint legkorábbi részei a 12. században épülhettek, bár egyes vélemények alapján akár a 11. század végén is állhatott itt egy kisebb templom. Az eredeti épület még torony nélküli, félköríves szentélyű román kori templom volt, jellegzetes bélletes kapuval.
Így alakult a mánfai templom története
Az évszázadok során az épület többször is átalakult. A 13. században meghosszabbították, új szentélyt és sekrestyét kapott, valamint különálló tornyot emeltek mellé.
A 15. században gótikus stílusban tovább bővítették: kiszélesítették a hajót, támpillérekkel erősítették meg a falakat, és új bejáratot alakítottak ki. A templom körül egykor erős kőfal húzódott, mellette pedig csontház is állt, a különböző korszakok nyomai ma is jól megfigyelhetők az épületen.
A török hódoltság idején a környék elnéptelenedett, a közeli falu elpusztult, és az újratelepülő Mánfa már távolabb épült fel. Maga a templom ugyan túlélte a háborús időket, de fokozatosan romlásnak indult: freskói elpusztultak, tetőszerkezete meggyengült, körítőfala leomlott. A 18. században egy remete, Varsányi István saját erejéből próbálta helyreállítani, a közeli patakból hordott kövekkel javította a falakat.
Milyen legenda fűződik a templomhoz?
A templomhoz kapcsolódó legismertebb legenda szerint az elhagyott épületet teljesen benőtte az erdő, és már szinte mindenki megfeledkezett róla. Egy pásztor azonban egy elkóborolt bikát keresve harangszót hallott a bozótból.
Az állat az elhagyott templom harangjának kötelét rángatta, így fedezték fel újra a romos építményt. A történet jól illik a mánfai templom hangulatához, a Mecsek mélyén megbúvó történelmi emlékhez.






































































































































































































