Lenyűgöző mérnöki tudás védi a gízai nagy piramist a földrengésektől

Új tanulmány megmagyarázhatja, miként élhette túl az elmúlt évezredek földrengéseit a gízai nagy piramis – számol be a Live Science. A vizsgálatok alapján az ókori Egyiptom emblematikus építménye meglepően ellenálló a rezgésekkel szemben, részben különleges belső szerkezetének köszönhetően.

A Hufu- vagy Kheopsz-piramisként is ismert struktúra több mint 4600 éve áll, ez idő alatt pedig számos erős földrengést átvészelt. Az építmény eredeti magasságából mindössze körülbelül 10 métert veszített, noha 1847-ben egy, a becslések szerint 6,8-as, 1992-ben pedig egy 5,9-es földrengés is megrázta a régiót, utóbbi több követ is lesodort a piramis csúcsáról.

Miként áll ellen a piramis a földrengéseknek?

A kutatók a közelmúltban 37 ponton helyeztek el rezgésérzékelőket az építményben és annak környezetében. A méréseket akkor végezték, amikor turisták nem tartózkodtak odabent, így pontosabban vizsgálhatták a természetes rezgéseket.

Ászim Szaláma, az Egyiptomi Csillagászati és Geofizikai Kutatóintézet munkatársa szerint a piramis szerkezete sajátos módon elkülönül a talajrezgésektől. Míg a környező föld rezgéseinek frekvenciája átlagosan 0,6 hertz volt, addig a struktúra belsejében 2–2,6 hertz közötti értékeket mértek. Ez a különbség hozzájárulhat ahhoz, hogy a földmozgások energiája kevésbé károsítja az építményt.

A vizsgálat alapján a stabilitásban fontos szerepet játszik a hatalmas alapzat, az erős mészkőalap és a piramis szimmetrikus formája is. Emellett különösen érdekesnek bizonyultak az úgynevezett tehermentesítő kamrák, amelyek a Király kamrája fölött helyezkednek el.

Ezeket a helyiségeket eredetileg azért alakították ki, hogy eloszlassák a felső kőtömbök tömegét, az elemzések azonban arra utalnak, hogy egyúttal csillapítják a szerkezet felső része felé haladó rezgéseket is. A szakértők szerint ez jelentősen növelhette a piramis földrengésállóságát.

Komoly mérnöki tudással bírtak az ókoriak

Szaláma kiemelte: az eredmények azt mutatják, hogy az ókori egyiptomi építészek rendkívül fejlett gyakorlati mérnöki tudással bírtak. A piramisok építése során évszázadokon át kísérleteztek a lejtésszögekkel, a belső elrendezéssel és a szerkezeti megoldásokkal.

A kutatócsoport további vizsgálatokat tervez a gízai piramisoknál, hogy jobban megértsék, miként segíthette az ősi építészeti tervezés ezeknek a monumentális építményeknek a fennmaradását.