Kincseket és veszélyeket is rejtenek Málta vizei

A kristálytiszta vizéről és ősi hagyományairól ismert szigetországban a lenyűgöző természeti látvány mögött veszélyes tengeri áramlatok és különös hiedelmek világa rejtőzik.

A Földközi-tenger szívében fekvő Málta alig több mint 300 négyzetkilométeres – tehát kisebb Budapestnél –, mégis olyan hely, ahol a természeti jelenségek, az ősi hiedelmek és a tenger ereje különös egységet alkotnak. Ide látogatott Judy Foto néven publikáló olvasónk.
A mindössze néhány lakott szigetből álló ország évente turisták millióit vonzza türkizkék öbleivel és történelmi városaival, ám a látvány mögött sokszor keményebb valóság húzódik meg. A máltai szigetvilág egyik legismertebb helye a Blue Lagoon, vagyis a Kék Lagúna. A Comino szigetén található öböl szinte szürreálisan áttetsző vízével vált világhírűvé: a sekély részeken még több méter mélyen is tökéletesen látszik a tengerfenék.
A különleges szín és tisztaság részben a mészkőaljzatnak, részben pedig a rendkívül sós víznek köszönhető. A Földközi-tenger ezen térségében a sótartalom körülbelül 38 gramm literenként, ami jóval meghaladja az óceánok átlagos értékét. Emiatt az emberi test könnyebben lebeg a víz felszínén, sok fürdőző pedig úgy érzi, szinte „megtartja” a tenger.
Veszélyes vizek Máltánál
A nyugodtnak tűnő felszín azonban megtévesztő lehet: a szigetek közötti szűk átjárókban erős visszaáramlások alakulhatnak ki. Ezek a víz alatti sodrások gyakran szinte láthatatlanok, mégis komoly veszélyt jelentenek az úszók számára.
Ha valakit ilyen áramlat ragad magával, a legrosszabb döntés rendszerint az, ha közvetlenül a part felé próbál küzdeni. A szakemberek szerint ilyenkor a parttal párhuzamos úszás jelentheti a menekülés kulcsát, mert így ki lehet kerülni az áramlat legerősebb sávjából. A jelenség világszerte sok balesetért felelős, különösen olyan helyeken, ahol a turisták nem is sejtik, milyen erők mozgatják a vizet a felszín alatt.
A mélyben ugyanakkor lenyűgöző élővilág rejtőzik. A máltai vizek a búvárok kedvelt célpontjai: polipok, murénák, tengeri sügérek és különféle csigafajok élnek a sziklás partok környezetében. A jó látási viszonyok miatt a környék Európa egyik legismertebb búvárparadicsoma, ráadásul a tengerfenéken számos hajóroncs is található.
Furcsa szimbólumok Máltán
A tenger azonban évszázadokon át nemcsak megélhetést, hanem veszélyt is jelentett a máltaiak számára – ennek emléke ma is él a hagyományokban. A kikötőkben ringatózó színes halászcsónakok, az úgynevezett luzzuk orrán gyakran látható egy különös motívum: az Ozirisz- vagy Hórusz-szem.





Az ősi eredetű jelkép már a föníciaiak idején is ismert volt, és a hiedelem szerint megvédi a hajósokat a tengeri veszélyektől, a viharoktól és az ártó szellemektől. A díszes csónakok egyszerre számítanak kulturális szimbólumnak és élő folklórnak.
A misztikum a szárazföldön is tovább él. Valletta utcáin sétálva a látogató olykor furcsa templomi órákra figyelhet fel. Egyes templomok homlokzatán két óra található, amelyek közül az egyik szándékosan pontatlan időt mutat, vagy akár teljesen összevissza jár.
A hagyomány szerint ezzel próbálták megtéveszteni az ördögöt, hogy ne tudja, mikor kezdődik a mise, és ne zavarhassa meg a szertartást. Bár ma már inkább turistalátványosságnak számítanak, ezek az órák jól mutatják, mennyire mélyen összefonódik Máltán a vallás, a babona és a mindennapi élet.
Talán éppen ez a kettősség teszi a szigetországot igazán különlegessé: a kristálytiszta víz alatt rejtőző veszélyek, az ősi szimbólumok és a furcsa hagyományok együtt olyan hangulatot teremtenek, amelyet nehéz máshol megtapasztalni a világon.






































































































































































































