Ágyúkat és csempészett ezüstöt rejtett a több száz éves roncs

17. századi hajóroncsra bukkantak Spanyolországban, a Cádizi-öböl mélyén – számol be a Heritage Daily. A szakértők 27 ágyút és 18 ezüstrudat dokumentáltak, illetve emeltek ki, a kutatók úgy vélik, a felfedezés segít jobban megérteni az Atlanti-óceán korabeli térségének kereskedelmét és csempészhálózatait.

A maradványokat a cádizi konténerkikötő bővítéséhez kapcsolódó kotrási munkák során találták meg – a környéken az infrastruktúra fejlesztése nyomán sorra kerülnek elő a roncsok. A feltárást Ernesto Toboso Suárez és Josefa Martí Solano, az Andalúz Örökségvédelmi Intézet munkatársai vezették.

A Delta I jelű roncsot egyelőre nem sikerült beazonosítani. Az eddigi vizsgálatok alapján a hajó az ibériai–atlanti hajóépítési hagyomány jegyében készült, de a 17. század második felében francia szolgálatban állhatott.

Csempészetről árulkodik a roncs

A fedélzeten talált ágyúk eredete különösen érdekes: a kutatók szerint svéd gyártmányok lehettek, amelyeket holland közvetítőkön keresztül szerezhettek be. Ez jól mutatja, mennyire nemzetközi volt a korszak fegyverkereskedelme. A szakemberek öt különböző ágyútípust azonosítottak, több fegyver azonban súlyosan sérült állapotban került elő, egyes darabokról még az ágyúcső fontos elemei is hiányoztak.

Mivel a fa lövegtalpakat nem találták meg, felmerült, hogy néhány ágyút már kivontak a használatból, és ballasztként szállították azokat. Az sem kizárt, hogy a sérülések harc közben vagy közvetlenül a hajó elsüllyedése előtt keletkeztek.

A roncsból összesen mintegy fél tonnányi ezüstrudat emeltek ki. Az egyik rúdon az 1667-es évszám szerepel, ami fontos támpontot ad a hajó elsüllyedésének datálásához. A kutatók úgy vélik, nagy valószínűséggel csempészett rakományról van szó.

A 17. században a spanyol korona szigorúan ellenőrizte az Amerikából érkező nemesfémeket. Bár hivatalosan Sevilla irányította az atlanti kereskedelmet, ám természetes adottságai miatt Cádiz is fontos szerepre tett szert. A környéken virágoztak az illegális kereskedelmi és az adóelkerülő csempészútvonalak.

A szakértők szerint a hajó fedélzetén együtt szállított ezüst és fegyverzet jól érzékelteti, mennyire feszült és veszélyes volt az Atlanti-óceán térsége ebben az időszakban. A periódusban az európai hatalmak politikai és gazdasági rivalizálása gyakran tengeri konfliktusokhoz vezetett.

Így mentették ki a roncsot

A maradványok kiemelése rendkívül összetett művelet volt. A roncs mintegy 6 méter mélyen, homok és iszap alatt rejtőzött évszázadok óta. A munkálatok négy hónapon át tartottak, a búvárok sokszor rendkívül rossz látási viszonyok között dolgoztak. A struktúrát egy speciális fémvázzal stabilizálták, majd emelődaruk segítségével szállították a kikötő egyik dokkjába.

A régészek most különféle módszerekkel, így 3D-s képalkotással vizsgálják a leleteket. A hajó faelemeit ellenőrzött páratartalmú környezetben őrzik, hogy megakadályozzák gyors pusztulásukat.