Hatalmas, több ezer éves épületre bukkantak Romániában

Egy új tanulmány alapján egy különös őskori épület maradványait tárták fel Románia északkeleti részén – számol be a Heritage Daily. A felfedezés nagyban átírhatja a kutatók elképzeléseit Európa egyik legfejlettebb újkőkori kultúrájáról.

A több mint 6000 éves építmény a neolitikus cucuteni kultúrához köthető Stăuceni-Holmnál került elő. A hatalmas struktúra központi szerepet tölthetett be a közösség életében: itt hozhattak döntéseket, vallási szertartásokat végezhettek, vagy gazdasági tevékenységeket szervezhettek.

Doris Mischka, az Erlangen-Nürnbergi Egyetem munkatársa és kollégái 2021 és 2024 között geofizikai vizsgálatokat és feltárásokat végeztek a lelőhelyen. A projekt során mintegy 45 házat azonosítottak, ezeket árkok és cölöpfalak vettek körül. A település központi bejáratánál azonban egy szokatlanul nagy épület rajzolódott ki: az építmény körülbelül 350 négyzetméteres volt, vagyis jóval nagyobb a környező házaknál.

Milyen célt szolgálhatott az építmény?

Az ilyen megaépítmények régóta foglalkoztatják a kutatókat. A cucuteni kultúra (i. e. 5000-3000) korabeli mércével hatalmas, akár több tízezer embert is befogadó, a mai Románia, Moldova és Ukrajna területén található településein eddig nem találtak olyan nyomokat, amelyek egyértelmű társadalmi hierarchiára utalnának.

A most feltárt struktúra azért különösen érdekes, mert eltér a hagyományos lakóházaktól. Bár hatalmas, fa- és agyagszerkezetű építmény volt, nem találtak benne tűzhelyeket, kemencéket vagy más, mindennapi életről valló bizonyítékokat.

Ehelyett nagy mennyiségű kerámiatöredék, cölöpök által hátrahagyott lyuk és kevés élelmiszer-feldolgozásra utaló maradvány került elő. A talajminták gabonafélék, valamint som, szilva, bodza és galagonya nyomait őrizték meg. A kutatók beléndeket is azonosítottak, amely ismert gyógyhatású és hallucinogén növény, így nem zárják ki, hogy az épületben rituális tevékenységek zajlottak.

Nagy számú tárgyi leletet is felfedeztek, többek között kerámiákat, kanalakat és állatalakos díszeket találtak. Különösen figyelemre méltó egy bikafejes díszítésű edény, valamint egy finoman kidolgozott csésze, amely fontos szerepet játszott a lelőhely datálásában.

Átírhatják az ősi kultúra történetét

A legnagyobb meglepetést a szénizotópos kormeghatározás okozta. A padlószerkezetből vett növényi minták alapján az épület az i. e. 40–39. századból származik, ami ellentmond a jelenlegi kronológiának, az itt talált kerámiák alapján ugyanis a lelőhelyet korábbra kellett volna datálni.

A szakértők szerint az eredmények megbízhatók, mivel rövid életű növények maradványait vizsgálták, amelyek közvetlenül az épület padlója alól kerültek elő. Ha a datálás helyesnek bizonyul, akkor át kell írni a cucuteni kultúra történetét, valamint kapcsolatát a szomszédos tripoljei közösségekkel.

A kutatók úgy vélik, hogy a megaépítmények fontos közösségi intézmények lehettek, amelyek lehetővé tették nagy népességű települések működését már jóval a városok, államok és az írás megjelenése előtt. A Stăuceni-Holm lelőhely feltárása még folyamatban van, az épületnek eddig csak mintegy negyedét vizsgálták át. A további kutatások segíthetnek jobban megérteni az egykori kultúra életét.