800 éves jegyzetfüzetet rejtett a középkori latrina

A lelőhely oxigénszegény környezetének köszönhetően több szerves anyagot is megőrzött.





Csaknem tökéletes állapotban fennmaradt, viasszal bevont falapokból készült jegyzetfüzet találtak egy középkori németországi latrinában – számol be a Live Science. A mintegy 800 éves tárgy egy bőrtáskából került elő Paderborn városában.
A lelőhelyen a szakértők öt légmentesen lezárt középkori árnyékszéket tártak fel. Az oxigénszegény környezetnek köszönhetően a helyszínen több szerves anyagból készült tárgy is kivételes állapotban maradt fenn. Magát a jegyzetfüzetet a restaurátorok eleinte jelentéktelen földdarabnak nézték, ám később kiderült, hogy egy bőrtök rejtőzik a rögben.
Susanne Bretzel, a Vesztfália-Lippei Regionális Szövetség munkatársa szerint a leletnek még ennyi évszázad után is meglehetősen kellemetlen szaga volt. A nagyjából 8,6-szer 5,5 centiméteres füzet tízoldalas, a lapok felületén lévő viaszrétegbe stylussal lehetett írni. A szakértők több sor latin nyelvű szöveget azonosítottak az oldalakon.
Mi került még elő a középkori latrinából?
A többszörös átírás, valamint a helyesírási hibák miatt a teljes szöveg egyelőre nem értelmezhető, igazi, Barbara Rüschoff-Parzinger régész szerint egyes szavak beazonosíthatók. A kutatók abban bíznak, hogy később megfejthetik az írást, az eddigi jellemzők alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy a tárgy a 13–14. századból származik.
A jegyzetfüzetet díszes bőrtokban őrizték, amelyet liliommotívumokkal ékesítettek. A liliom a középkorban a királyi hatalmat és az isteni kegyet jelképezte, ezért a szakemberek úgy vélik, hogy a tárgy tulajdonosa a társadalom tehetősebb rétegéhez tartozhatott. A középkorban az írás és olvasás ritka képesség volt, és különösen a kereskedők körében jelentett társadalmi előnyt.
A latrinákból más tárgyak is előkerültek, köztük hordók, kések, kerámiák, kosármaradványok és selyemszövetdarabok. Utóbbiak különösen érdekesek, mert több darabot téglalap alakúra téptek. Elképzelhető, hogy a korábban értékes selymet később vécépapírként használták.
A szakemberek most azt remélik, hogy a telek azonosításával és levéltári vizsgálatokkal akár a füzet tulajdonosának személyére is fény derülhet. A restaurálás várhatóan egy évig tart majd, ezt követően a leletet a paderborni múzeumban állítják ki.








































































































































































































