Rejtélyes, ősi alagutat találtak Izraelben

5 fotó

Rejtélyes ősi alagútrendszert fedeztek fel Jeruzsálem közelében – számol be az IFLScience. Egyelőre az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei sem tudják, hogy mikor épült, miért hozták létre, és pontosan milyen célt szolgált a Ramat Rachel kibucnál feltárt hatalmas, föld alatti hálózat.

A régészek egy új lakónegyed építését megelőző feltáráson fedezték fel a lelőhelyet. Sivan Mizrahi és Zinovi Matskevich kutatók szerint egy viszonylag sziklás, nyílt területen dolgoztak, amikor váratlanul egy természetes karsztüregre bukkantak. Az ásatás előrehaladtával aztán egy hosszú alagút tárult fel.

A járat több mint 50 méter hosszú, helyenként pedig 5 méter magas és 3 méter széles. Egyes szakaszai olyan tágasak, hogy akár egy autóbusz is elférne bennük, a bejárathoz egy sziklába vájt lépcsősor vezet.

Mi lehet az ősi alagút?

Az alagút egyes részei beomlottak, más szakaszokat pedig vastag, évszázadok vagy évezredek óta halmozódó földréteg tölt ki. A szakemberek szerint a járatot egyértelműen emberek vájták ki, ráadásul rendkívül gondos munkával.

A kutatók kezdetben arra gyanakodtak, hogy egy ősi vízvezető alagútról lehet szó, amely egy közeli forráshoz kapcsolódott. A geológiai vizsgálatok azonban ezt kizárták, a környéken ugyanis nem találhatók olyan felszín alatti vízforrások, amelyek indokolnák egy ilyen rendszer kiépítését. A falakon ráadásul nem találták meg a vízvezető alagutakra jellemző vakolat nyomait sem.

Jelenleg a legvalószínűbb magyarázat szerint a járat egy bányaszerű létesítmény lehetett, amelyet a mélyebben fekvő krétarétegek elérésére vájtak. Elképzelhető, hogy építőkövet termeltek ki, vagy mészégetéshez szükséges nyersanyagot bányásztak erre.

Nem tudni, pontosan mikor épült

A kor meghatározása egyelőre lehetetlennek tűnik, az alagútból ugyanis nem került elő sem kerámia, sem más olyan lelet, amely támpontot adhatna a datáláshoz. A helyszín ugyanakkor érdekes régészeti környezetben található, hiszen néhány száz méterre fekszik egy vaskori középület maradványaitól, valamint a Tel Ramat Rachel lelőhelytől, ahol a vaskortól egészen az iszlám korig terjedő periódusból maradtak fenn településnyomok.

Ha az alagút valóban ebből az időszakból származik, akár 2500–3000 éves is lehet. Ez a korszak egybeesik azzal az idővel, amelyhez a bibliai hagyomány Dávid király uralkodását és Jeruzsálem felemelkedését köti.

„Ez a felfedezés is azt mutatja, hogy Jeruzsálem folyamatosan tartogat meglepetéseket” – mondta Amit Re’em kerületi régész. Mint hozzátette: a legtöbb leletre előbb-utóbb találnak magyarázatot, de néha még a szakemberek is csak értetlenül állnak egy-egy felfedezés előtt. A kutatók a következő években folytatják az alagút feltárását, hátha sikerül olyan leleteket találniuk, amelyek választ adhatnak a föld alatti járatrendszer eredetének és funkciójának rejtélyére.