600 éves érzéstelenítő maradványaira bukkantak

Egy új tanulmány alapján a helyi érzéstelenítés legkorábbi kémiai nyomait azonosíthatták egy 600 éves kínai sebészeti eszközökön – számol be a Live Science. A szakemberek egy Ming-dinasztia korabeli sírban talált ollót és csipeszt vizsgáltak meg, amelyeken mérgező növényből készült érzéstelenítő maradványait detektálták.

A leletek Hszia Csüan sírjából kerültek elő a Sanghajtól nagyjából 150 kilométerre fekvő Csiangjin városában. A kutatók szerint az eszközöket egykor kisebb sebészeti beavatkozásokhoz használhatták.

Csao Congcang, a kínai Északnyugati Egyetem munkatársa és kollégái először röntgenfluoreszcens módszerrel elemezték az eszközöket, majd mikroszkóp alatt apró, rozsdaszínű maradványokat választottak le róluk. Ezeket úgynevezett mikro-Raman-spektroszkópiával tanulmányozták: a technika részeként lézerrel világítják meg a mintát, majd a visszaszóródó fény alapján azonosítják a molekulákat.

Milyen anyagokat észleltek a leleteken?

A vizsgálat során olyan vegyületek nyomaira bukkantak, amelyek az erősen mérgező sisakvirágokhoz köthetők. A kutatók szerint az eszközökön valószínűleg akonitin maradványai voltak jelen.

Ez az anyag az Aconitum nemzetség növényeiben található meg. A csoportra a mérgek királynőjeként is szoktak hivatkozni, ugyanakkor az ide sorolt fajokat fájdalomcsillapító hatásuk miatt a hagyományos ázsiai gyógyászatban évszázadokon át alkalmazták.

Úgy tűnik, a Ming-kori orvosok tudták, miként lehet a növény mérgezőségét mérsékelni. A tanulmány szerint savas anyagokkal – például ecettel, mungóbabbal vagy akár fiatal fiúk vizeletével – méregtelenítették a kivonatot, amelyből érzéstelenítő port vagy folyadékot készítettek.

Hogyan alkalmazták a 600 éves érzéstelenítőt?

A kutatók úgy vélik, hogy a sebész előbb az érzéstelenítőt vitte fel a bőrre, majd a csipesszel megfogta, az ollóval pedig eltávolította a felső réteget. Az érzéstelenítő maradványai az eszközök használati felületein koncentrálódtak, ami tovább erősíti ezt az elképzelést.

„A Ming-kori orvosok vasból készült sebészeti eszközöket használtak, és képesek voltak az akonitin mérgező hatását szabályozni helyi alkalmazással, összetett receptekkel és szigorú eljárásokkal” – mondta Csao. A szakértő szerint ez azt mutatja, hogy a korabeli gyógyítók jól egyensúlyoztak a gyógyszer hatékonysága és a betegek biztonsága között.