Tényleg villámcsapás ölte meg Carus császárt?

A római császárok között szép számmal találni olyanokat, akik nem a legnyugodtabb körülmények között fejezték be földi pályafutásukat, Carus esete azonban ezen történetek között is kiemelkedik – eleveníti fel az IFLScience. Az i. sz. 282 és 283 között uralkodó császárról az ókori források azt állítják, hogy egy hatalmas villámcsapás végzett vele éppen akkor, amikor perzsiai hadjárata csúcspontjára ért. A történészek azonban máig vitatják, mi is történt valójában.

A mai Franciaország területén született Carus tisztázatlan körülmények között került hatalomra. Egyes források alapján köze lehetett elődje, Probus meggyilkolásához, más szövegek viszont felmentik ezen vád alól.

Uralkodása alatt mindenesetre sikeres hadjáratot vezetett a Szászánida, azaz az Újperzsa Birodalom ellen, seregei egészen Ktésziphónig, a perzsa fővárosig nyomultak előre. Győzelmei elismeréseként 283-ban megkapta a Persicus Maximus címet, ami a perzsiai győzelemre utal.

A diadal azonban rövid életűnek bizonyult. Carus ugyanebben az évben, a Tigris folyó partján váratlanul meghalt.

Honnan származhat a villámcsapás története?

A császár utolsó óráiról szóló beszámolók több évtizeddel vagy akár egy évszázaddal később születtek, ezért megbízhatóságuk erősen kérdéses. A legismertebb történetet a Historia Augusta őrizte meg, amely számos római császár életrajzát tartalmazza, ám a történészek szerint tele van túlzásokkal és pontatlanságokkal. A mű szerint Carus halálakor olyan heves vihar tört ki, hogy sokakat pusztán a mennydörgés rémülete ölt meg, a császár pedig a zivatar közepette vesztette életét.

A beszámoló egyben azt is sugallja, hogy a sors vagy az istenek megtiltották az uralkodóknak Ktésziphón meghódítását, és erről jeleket is küldtek. A narratíva szerint a villámcsapás isteni büntetésként sújtotta Carust, aki az úgynevezett hübrisz bűnébe esett. Éppen emiatt több történész úgy véli, a villámcsapás története inkább egyfajta babonás magyarázat lehet a váratlan halálesetre.

Érdekes módon a Historia Augusta egy másik verziót is említ: eszerint a császár valamilyen betegség következtében halt meg, csupán halála esett egybe a nagy viharral. A modern kutatók többsége ezt a magyarázatot tartja a legvalószínűbbnek.

A villámcsapás története ugyanakkor több későbbi római szerzőnél is megjelenik. Az esemény után született történetírók, köztük Eutropius és Aurelius Victor szintén azt írták, hogy Carust villám ölte meg. Ez azonban önmagában nem bizonyítja a történet hitelességét, hiszen a korszakban a forráskritika még nem igazán létezett.

Mi történhetett valójában Carus császárral?

Adódik egy harmadik elmélet is, amely alapján a császárt valójában meggyilkolták, méghozzá a későbbi uralkodó, Diocletianus vagy annak hívei. A gyanút az is alátámasztja, hogy Carus két fia is rövid időn belül életét vesztette, a dinasztia tudatos felszámolását sejteti. Az elméletet megerősíteni látszik, hogy a római császárok jelentős része merénylet áldozata lett, és viszonylag kevesen haltak természetes halállal.

A bizonyítékok hiánya miatt valószínűleg soha nem derül ki teljes bizonyossággal, mi okozta Carus halálát. Amennyiben azonban valóban villám végzett vele, az kivételesen balszerencsésnek tekinthető.