Roncsok árulkodnak a Karib-tenger kalózainak koráról

Először bukkantak olyan hajóroncsokra a Bahama-szigeteknél, amelyek közvetlenül a kalózkodás „aranykorához” köthetők – számol be a Live Science. A maradványok az ország fővárosánál, Nassaunál kerültek elő, amely a 17. század végén és a 18. század elején a karibi kalózvilág egyik legfontosabb központja volt. Olyan hírhedt figurák fordultak meg itt, mint Feketeszakáll, Calico Jack Rackham vagy Anne Bonny.

A kutatók összesen hat hajóroncsot azonosítottak Nassau környékén, amelyek közül három az 1680-as évektől az 1720-as évekig tartó kalózkorszakhoz kapcsolódik. Az egyik legérdekesebb lelet a főváros kikötőjében került elő: a víz alatt elszenesedett famaradványokat találtak, amelyeket ballasztkövek fedtek. A roncs szerkezetében fából készült szegek is fennmaradtak, ezek arra utalnak, hogy a hajó a 18. században épült.

A szakértők szerint a roncs jól illeszkedik ahhoz a gyakorlathoz, amelyet a kalózok előszeretettel alkalmaztak zsákmányszerzés után. Michael Pateman, a Bahamai Tengerészeti Múzeum igazgatója szerint a tengeri rablók gyakran égett le a kifosztott hajókat vízvonalig, hogy eltűntessék a bűncselekmény nyomait. Mint hozzátette: a nassaui roncsa kalózkodás számos nyomát magán viseli.

Akár egy kalózhajót is megtalálhattak

A kutatók egy másik, mintegy 35 kilométerre keletre fekvő roncsnál forgatható ágyút, fedélzeti löveget, ólom muskétagolyókat, ágyúgolyókat és egy kardélezésre szolgáló köszörűkövet találtak. A fegyverek alapján elképzelhető, hogy maga a hajó is kalózhajó volt, bár az sem zárható ki, hogy egy, a fosztogatókkal szembeni védekezésre berendezkedett kereskedelmi hajóról van szó.

Sean Kingsley régész, a New Providence-i Kalózexpedíció társigazgatója szerint ugyanakkor a rakomány nyomainak hiánya inkább előbbi elméletet erősíti. A kalózok ugyanis rendszerint nem szállítottak jelentős árukészletet, hanem a zsákmány megszerzésére specializálódtak.

A harmadik jelentős roncsot Nassau egyik régi hídja alatt találták meg. Bár a maradványok rossz állapotban vannak, a búvárok kötélzetdarabokat, üvegeket, hajópalánkokat és a fedélzeti konyha tégláit is azonosították. A szakemberek úgy gondolják, hogy a hajó valószínűleg egy homokpadnak ütközött vihar közben.

Milyen lehetett a kalózok kora?

A mostani feltárássorozat azért is figyelemre méltó, mert Nassau kikötőjének egyes részei eddig zárt régészeti területnek számítottak, és az expedíció kapott először engedélyt a merülésekre. A munka azonban korántsem volt egyszerű. Chris Atkins dokumentumfilmes szerint a kikötő hatalmas, az erős árapály-veszélyes áramlatokat hoz létre, ráadásul a környéken gyakran cápák is megjelennek. Mint kiemelte: kockázatos expedíciót folytattak, és nagy volt az esélye, hogy nem is találnak semmit.

A búvárok nemcsak a kalózok korából származó leleteket tártak fel. Egy későbbi, az 1740-es vagy 1750-es évekre datált hajóroncsnál több tucat agyagpipát találtak, ezeket brit címer dísziti. A tárgyak valószínűleg Londonban készültek, és azt az időszakot idézik, amikor Nassau már maga mögött hagyta kalózmúltját.

Az új leletek segítenek árnyalni a kalózokról kialakult romantikus képet. Kingsley úgy véli, a korszak Nassau-ja egyáltalán nem hasonlított arra, amit a hollywoodi filmek mutatnak, a város inkább egy vadnyugati határtelepülés és egy 18. századi üdülőtábor különös keverékére emlékeztethetett.

Noha a kalózkodás aranykora mindössze néhány évtizedig tartott, hatása máig él a népszerű kultúrában. Az újonnan feltárt hajóroncsok közvetlen régészeti bizonyítékokat nyújtanak az eddig főként legendákból és kalóztörténetekből ismert világgal kapcsolatban.