Lefejezett testeket rejtett az ősi verebélyi tömegsír

Egy új tanulmányban azt a több mint 7000 éves neolitikus tömegsírt vizsgálják, amelyet a szlovákiai Verebély (Vráble) közelében tártak fel – számol be a Live Science. Az újkőkori településen található árokban legalább 77 lefejezett ember maradványait találták meg. Az első vizsgálatok alapján a korábbi feltételezéssel szemben nem egy őskori áldozatbemutatás, hanem egy eddig ismeretlen temetkezési szokás nyomaira bukkantak.

A lelőhely a vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozott, amely Közép-Európa jelentős részén elterjedt az újkőkorban. A település három elkülönülő részből állt, amelyek közül az egyiket egy mintegy 1,3 kilométer hosszú kettős árokrendszer övezi. A kutatók ebben az árokban találták meg a fej nélküli csontvázakat, köztük négy emberpárt és egy nagyméretű nyughelyben további több tucatot. Csupán egyetlen gyermek csontváza maradt teljes.

Miről árulkodnak a verebélyi leletek?

A nyakcsigolyákon azonosított vágásnyomok alapján a koponyákat éles eszközökkel távolították el. A szakértők úgy vélik, a beavatkozás nagy szakértelemmel történt, és valószínűleg nem az emberek életében, hanem a haláluk után hajtották végre. Az alsó állkapcsok szintén hiányoznak, ami arra utalhat, hogy a közösség számára fontos volt a fej és az arc épségének megőrzése.

„Az első elemzések mindenekelőtt azt sejtetik, hogy nem erőszakos lefejezések történtek, ehelyett szakszerűen távolították el a koponyákat” – mondta Katharina Fuchs, a Kieli Egyetem antropológusa és a csapat tagja. Érdemes hozzátenni: az egyelőre nem tisztázott, hogy az érintettek erőszak áldozatai lettek-e, csupán annyi tűnik biztosnak, hogy nem a lefejezés végzett velük.

Különös módon egyes embereket párokban, másokat csoportosan temettek el, ami inkább valamilyen ismétlődő rituális gyakorlatra utal. Nils Müller-Scheeßel, a Kieli Egyetem régésze szerint a testek és testrészek elhelyezése egy komplex, jelentéssel bíró és rendszeresen ismétlődő gyakorlat része lehetett.

Különleges szerepet tölthettek be a koponyák

A kutatók feltételezik, hogy a koponya különleges szerepet játszott a közösség hitvilágában, talán az egyéniség vagy az élet jelképeként tekintettek rá. Hasonló koponyakultusz ismert a neolitikus Közel-Keletről is, például a mai Törökország területén fekvő Çatalhöyük vagy a mai palesztin területen található Jerikó esetében. Verebély különlegessége ugyanakkor az, hogy a koponyák közül eddig egyet sem találtak meg.

A régészek azt sem zárják ki, hogy a település három negyede között feszültség alakult ki. Érdekes módon csak az egyik városrészt vették körül védőárokkal, ráadásul annak bejáratai a másik két negyedtől elfelé néztek. Az árokba helyezett emberi maradványok így akár a közösség területének kijelölését vagy az ősökhöz való kötődés kifejezését is szolgálhatták.

A feltárás még korántsem ért véget, ezért a kutatók további ásatásokkal és vizsgálatokkal próbálják megfejteni, milyen szerepet játszottak ezek a különös temetkezési gyakorlatok Európa korai földműves közösségeinek életében.