A középkorban állatokat is bíróság elé állítottak

A középkorban a felelősségre vonhatóság feltétele nem feltétlenül a racionalitás vagy az intelligencia volt, ezért gyakran állatokat is perbe fogtak.

Ma különösnek tűnhet, de a középkor végétől egészen a 18. századig Európa számos országában állatokat is bíróság elé állítottak – írja a Live Science. A kor emberei gyakran úgy tekintettek az állatokra, mintha azok saját akaratukból cselekednének, és erkölcsi felelősséggel tartoznának tetteikért, emiatt ugyanúgy vádat emelhettek ellenük, mint egy ember ellen.
A jelenséget Rod Phillips, a kanadai Carleton University történészprofesszora mutatja be új könyvében. Az állatperek során sertéseket, kutyákat, lovakat, sőt rovarokat és rágcsálókat is bíróság elé idéztek.
A disznók gyakran azért kerültek a vádlottak padjára, mert megtámadtak vagy megöltek kisgyermekeket, míg a kutyákat harapások miatt perelték be. Ha bűnösnek találták őket, ugyanazok a büntetések vártak rájuk, mint az emberekre: börtön, pénzbírság vagy akár kivégzés. Bár állatok elaltatásáról ma is rendelkezhetnek bíróságok, a korszakban valódi vádlottakként tekintettek rájuk.
A mezőgazdasági kártevők ellen egyházi bíróságok jártak el, patkányokat, egereket, sáskákat vagy piócákat is perbe fogtak terméskárok miatt, majd kiátkozták vagy elűzésre ítélték őket. A korszak jogi gondolkodása szerint nem feltétlenül a racionalitás vagy az intelligencia volt a felelősségre vonhatóság feltétele.
Melyik állatok voltak kivételezettek a középkorban?
A macskák azonban feltűnően hiányoznak az ilyen ügyekből. Phillips szerint a 9. és 19. század közötti állatpereket összegyűjtő források közel 200 esetet tartalmaznak, de egyetlen macska sem szerepel vádlottként.
Ennek valószínűleg egyszerű oka volt: ezek az állatok nem követtek el olyan cselekményeket, amelyek miatt bíróság elé állították volna őket. Nem faltak fel gyerekeket, mint egyes sertések, nem okoztak halálos sérüléseket, mint a szarvasmarhák, és nem pusztították a termést, mint a sáskák.
A macskák azért néhol mégis felbukkannak a dokumentumokban. A 16. században például a burgundiai Autun egyházmegyéjében a termést dézsmáló patkányokat idézték bíróság elé. A rágcsálók ügyvédje sikeresen kért halasztást arra hivatkozva, hogy a patkányok nem tudnak biztonságosan eljutni a tárgyalásra, mert útközben macskák leselkednek rájuk. Hogy végül megjelentek-e a bíróság előtt, arról nem maradt fenn feljegyzés.
Bár a macskákat a történelem során gyakran üldözték, kínozták vagy a boszorkánysággal hozták összefüggésbe, úgy tűnik, a középkori és kora újkori állatperek világában kifejezetten törvénytisztelőnek számítottak. Legalábbis annyira, hogy szinte soha nem kerültek a vádlottak padjára.








































































































































































































