Középkori magyar régészeti rejtélyt sikerült megoldani

Hosszú ideje fennálló régészeti rejtély oldódhatott meg a Heves vármegyei Nagykökényesen: az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének kutatói azonosították a középkori premontrei prépostság helyét. A szerzetesi közösséget a Kökényes–Radnót nemzetség alapított a 12. század végén, innen küldtek szerzeteseket a sági és a jánoshidai prépostság alapításához.

A szakértők régóta tudták, hogy településen egy jelentős középkori egyházi központ működött, a rendház pontos helye azonban mindeddig bizonytalan maradt. Korábban a ma is álló, Árpád-kori eredetű Havas Boldogasszony-templommal hozták összefüggésbe, az újabb vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az épület valójában a középkori plébániatemplom volt.

Mészáros Orsolya feltárásvezető és kollégái a források, terepbejárások és műszeres vizsgálatok alapján a mai templomtól nyugatra kezdtek ásatásba. A feltárás során előkerültek a közel 900 éves épület falmaradványai, valamint a 16. századi pusztulás és bontás nyomai.

A leletek között nagyméretű kváderkövek, 12. századi kőfaragványok, bronz könyvveretek, középkori pénzérmék és kerámiatöredékek kerültek elő. A monumentális andezitkövekből épült templom díszítései az egri és esztergomi emlékekkel mutatnak rokonságot, és francia építészeti hatásokra utalnak.

10 fotó

Mi lett a nagykökényesi prépostság sorsa?

A premontrei rendház nemcsak az alapító nemzetség vallási központja lehetett, hanem a helyi közösség életében is fontos szerepet játszhatott. A régészek szerint az épületegyüttes valószínűleg a középkor végéig használatban maradt, majd a török háborúk idején veszett el. A pusztulást ledőlt falak, bontási rétegek és későbbi ideiglenes megtelepedés nyomai jelzik.

A terület ezt követően temetőként működött tovább. A feltárás során felnőtt- és gyermeksírok, valamint különféle viseleti tárgyak, köztük pártamaradványok, rózsafüzérek és cipővasalások kerültek elő. A nyughelyek elhelyezkedése alapján a kutatók az egykori templomszentély helyét is körvonalazni tudták.

A mostani ásatás legfontosabb eredménye a régóta keresett nagykökényesi premontrei prépostság helyének azonosítása. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kutatás még csak a kezdet, a kolostor és a templom teljes alaprajzának, valamint a középkori közösség mindennapjainak részletesebben megismeréséhez pedig további vizsgálatokra lesz szükség.