A pestis legősibb áldozataira bukkantak

Több ezer éves, szibériai temetők maradványait vizsgálták meg.

A pestis sokak számára egyet jelent a középkori fekete halállal, pedig a betegségért felelős kórokozó jóval korábban is okozott súlyos járványokat. Egy új tanulmányban most a fertőzés legkorábbi ismert áldozatait azonosítják: úgy tűnik, mintegy 5500 évvel ezelőtt pusztító pestisjárványok söpörtek végig a szibériai vadászó-gyűjtögető közösségeken – számol be a Live Science.
A kutatók a Bajkál-tóból kifolyó Angara mentén feltárt négy temető 46 elhunytjának maradványait vizsgálták. A fogakból kinyert ősi DNS alapján 18 egyénnél mutatták ki a Yersinia pestis baktérium jelenlétét, amely a pestis különböző formáit okozza. Az eredmények azt mutatják, hogy a fertőzések két, egymástól elkülönülő járványhoz köthetők: az egyik körülbelül 5600–5300, a másik 5100–4900 évvel ezelőtt pusztíthatott a térségben.
A szakértők már korábban is felfigyeltek arra, a helyszíneken feltűnően sok gyermeket temettek el rövid idő alatt. Erőszakra vagy sérülésekre utaló nyomokat nem találtak, így a halálozások oka rejtély maradt. Az új genetikai vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a közösségeket súlyos járványok tizedelhették meg.
Közeli rokonokat is eltemettek
Ruairidh Macleod, az Oxfordi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint meglepő volt korai időszakból ilyen sok pestises esetet azonosítani. Mint hozzátette: ez a lehető legközvetlenebb bizonyíték arra, hogy a korai pestistörzsek is rendkívül fertőzőképesek voltak.
A vizsgálat során két, korábban ismeretlen törzset azonosítottak, ezek olyan gént hordoztak, amely a szervezetben rendkívül erős immunválaszt válthatott ki. Ez megmagyarázhatja, hogy a gyermekek miért estek különösen nagy arányban a betegség áldozatául. A csapat azt feltételezi, hogy a baktérium mormotákról terjedhetett át a közösségekre.
A sírok további részletei is a járványokra utalnak. Egyes sírokban egyszerre elhunyt, közeli rokonokat helyeztek el, az egyikben például három, egymással rokonságot mutató fiatal lányt, egy másikban pedig egy nagynénit és unokaöccsét. „Biztosan voltak túlélők, akik ismerték ezeket az embereket, tudták, kik voltak és milyen rokoni kapcsolatban álltak egymással, ezért közös sírba temették őket” – mondta Macleod.
Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem evolúciós genetikusa és a tanulmány társszerzője szerint a pestis múltjának feltárása azért is fontos, mert segíthet megérteni, miként változhat a baktérium a jövőben. A vizsgálat egyben megerősíti, hogy a járványok már évezredekkel az első városok és államok megszületése előtt jelentős szerepet játszhattak az emberi népességek sorsának alakításában.








































































































































































































