Érintetlen maja várost találtak az esőerdő mélyén

Korábban ismeretlen maja város maradványaira bukkantak Mexikó egyik legnagyobb és legépebb esőerdős vidékén, a Calakmul Bioszféra-rezervátumban – számol be a Heritage Daily. A Minanbé névre keresztelt település különlegessége, hogy több mint ezer éven át érintetlenül rejtőzött a sűrű növényzet alatt.

A várost egy mexikói–szlovén kutatócsoport fedezte fel, amelyet Ivan Šprajc, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Kutatóközpontjának régésze vezetett. A név a maja nyelvben annyit jelent: „nincs út”, ami jól tükrözi a lelőhely elszigeteltségét.

A kutatók a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) engedélyével dolgoztak a térségben. A feltárást légi lidarfelmérések segítették, a technológia lehetővé teszi a sűrű lombkorona alatt rejtőző építmények azonosítását. A terepi ellenőrzés során a régészeknek 5 kilométeres nyomvonalat kellett kivágniuk az erdőben, majd terepjárókkal és gyalog közelítették meg a helyszínt.

Šprajc szerint a korábban vizsgált területekhez képest itt sokkal nehezebb volt a mozgás. A helyszín igencsak megérte a fáradozást: az elmúlt három évben ez az első olyan, a csapat által vizsgált lelőhely, amelyet nem érintett a fosztogatás.

Milyen leletekre bukkantak a maja városban?

A lidaradatok alapján először egy nagyjából 15 hektáros település körvonalai rajzolódtak ki, a helyszíni vizsgálatok azonban egy ennél is jelentősebb központot tártak fel. A kutatók tereket, ceremoniális építményeket, palotákat, teraszokat, valamint egy kiterjedt vízgazdálkodási rendszert azonosítottak, amely csatornákat és vizes élőhelyeket is magában foglalt.

A leglátványosabb építmények közé tartozik egy több mint 13 méter magas piramistemplom. Vitan Vujanović régész szerint az épület a Río Bec-i stílus jellegzetességeit viseli magán, ezek közé tartoznak a gondosan faragott kőfalak, a díszes homlokzatok és a meredek lépcsősorok. „Most először dokumentáltam olyan, viszonylag jó állapotban fennmaradt templomot, amelyhez egy feliratos sztélé is kapcsolódik” – tette hozzá.

A kutatók összesen 14 kőemléket – sztélét és oltárt – fedeztek fel. Az egyik legérdekesebb lelet egy lefejezési jelenetet ábrázol: a faragványon egy alak pengeszerű fegyvert vagy baltát emel egy fogoly fölé.

Maja dátumok árulkodnak a lelőhely történetéről

A feliratok elemzését Octavio Esparza Olguín végezte el, ehhez a több száz fotó alapján készített háromdimenziós modelleket hívta segítségül. Bár a kőleletek jelentősen erodálódtak, több fontos szövegrészletet sikerült megfejteni.

Az egyik sztélén szereplő maja dátum az európai i. sz. 849-nek felel meg. Ez arra utal, hogy a város legalább egy része még a klasszikus korszak végén is virágzott, nem sokkal azelőtt, hogy a térség számos maja központja a 10. század során elhagyatottá vált

Egy másik leleten egy tollas fejdíszt és ünnepi öltözéket viselő uralkodó képe látható. Esparza Olguín szerint az itt olvasható hosszú dátum egy részlete akár a 7. század végére is utalhat, így ez lehet a környék eddig ismert legrégebbi datált emléke.

Ezért különösen izgalmas a felfedezés

A felfedezés újabb bizonyíték arra, hogy a maja alföldek a késő klasszikus korban sűrűn lakott, összetett politikai és gazdasági rendszert alkottak. A kutatók szerint Minanbé valószínűleg fontos szerepet játszott a térség mezőgazdasági termelésében és kereskedelmi hálózataiban.

A lelőhely ugyanakkor új kérdéseket is felvet. A szakemberek jelenleg is vizsgálják, hogy a Yucatán-félsziget északi részéről érkező csoportok szerepet játszhattak-e a régió hatalmi viszonyainak átalakulásában a klasszikus maja városok hanyatlása idején.

Minden új lelőhely segít jobban megérteni a maja civilizáció összetettségét

– mondta Šprajc. „Ugyanakkor új kérdéseket is felvet, amelyek további kutatásokat igényelnek” – tette hozzá.