Ártó átkot hordoz ez az ősi tábla

Ritka, az i. sz. 2. századra datálható átoktáblát sikerült megfejtenie a Heidelbergi Egyetem kutatóinak – számol be a Heritage Daily. A Hollandiában előkerült lelet segíthet jobban megérteni az ókori világ mágikus hagyományait.

Az ólomlemezt Heerlen városában tárták fel a mai városháza tér alatt. A környéken állt az egykori Coriovallum, amely Germania Inferior, azaz Alsó-Germánia provincia települése volt. A mindössze 9,3-szer 4,8 centiméteres táblát feltehetően egy rituálé részeként ásták el azzal a céllal, hogy természetfeletti erőket hívjanak segítségül egy ellenséggel szemben.

A lelet különlegessége, hogy az észak-európai átoktáblák többségével ellentétben nem latinul, hanem ógörög nyelven íródott. A szöveg egyiptomi mágikus hagyományokhoz kapcsolódó isteneket és démoni lényeket idéz meg.

Így vizsgálták meg az átoktáblát

Az ilyen tárgyakat a rómaiak defixiónak, a görögök katadeszmosznak nevezték, és többnyire ólomból készültek. Az átoktáblákat gyakran jogi viták, üzleti rivalizálás, sportversenyek vagy szerelmi konfliktusok befolyásolására használták, az efféle tárgyak Magyarországról sem ismeretlenek.

Julia Lougovaya, a Heidelbergi Egyetem Papirológiai Intézetének munkatársa és kollégái vizsgálatukhoz egy speciális eljárást, visszaverődés-transzformációs képalkotást (RTI) használtak. A módszer különböző megvilágítási körülmények között készült felvételek kombinálásával olyan részleteket is láthatóvá tett, amelyek szabad szemmel alig voltak kivehetők.

Az elemzés során három különálló jelsorozatot azonosítottak, köztük egy görög nyelvű természetfeletti invokációt. Emellett három mágikus szimbólum is kirajzolódott, ezek az isteni vagy démoni erőkkel való kapcsolatfelvételt segítették.

Miről árulkodik az átoktábla?

A szöveg négy személyt nevez meg: két férfit és két nőt, akik a jelek szerint rabszolgatársak voltak. „A tábla célja lehetett akár a négy rabszolga megátkozása, akár az, hogy egy meg nem nevezett személy ellen kérjen természetfeletti büntetést az ő nevükben” – mondta Rodney Ast, a Heidelbergi Egyetem Papirológiai Intézetének tudományos igazgatója.

Különösen érdekes, hogy a két férfi latin, míg a két nő görög nevet viselt, ami a Római Birodalom kulturális sokszínűségét tükrözi. Julia Lougovaya, a csapat tagja szerint az sem kizárt, hogy az egyik nő rendelte meg vagy írta az átkot. Elképzelhető továbbá, hogy az átok megalkotója a római fennhatóság alatt álló Egyiptomból származott, és magával hozta az ottani mágikus hagyományokat.

A lelet jelentőségét az adja, hogy kézzelfogható bizonyítékot szolgáltat az ókori kulturális és vallási kapcsolatokra. Az i. sz. első évszázadokban az egyiptomi, közel-keleti, zsidó és a korai keresztény hagyományok egyre intenzívebben hatottak egymásra, és a birodalom távoli vidékeire is eljutottak.

„A mágia fontos szerepet játszott az ókori egyiptomi társadalomban” – mondta Joachim Quack, a Heidelbergi Egyetem Egyiptológiai Intézetének igazgatója. Mint hozzátette: míg a gyógyító vagy védelmező rítusokat széles körben elfogadták, a másoknak ártani kívánó varázslatokat rendszerint titokban végezték.