Ókori szentélyre bukkantak egy bánya mélyén

Egy új tanulmány alapján római kori sziklaszentélyt találtak a közép-spanyolországi Campos del Paraíso közelében – számol be a Heritage Daily. A Minerva istennőnek szentelt kegyhelyet egy egykori kőbánya homokkőfalába faragták.

A szentély az ókori Segóbriga városától mintegy 15 kilométerre található, a térség a római korban a lapis specularis nevű sajátos gipsz kitermeléséről volt híres. Ezt az ásványt a Római Birodalom-szerte ablakszerű üvegezésre használták, és jelentős gazdasági bevételt biztosított a régiónak.

María José Bernárdez Gómez, a Madridi Műszaki Egyetem munkatársa és kollégái szerint a szentélyt az i. sz. 2. század végén alakították ki. A megrendelő egy Plotius Vigor nevű férfi volt, akinek befolyásos családjából többen is szenátorként vagy császári tisztviselőként szolgáltak a birodalomban.

Miként néz ki a szentély?

A homokkőfalba vájt szentély egy apró, templomszerű fülke, egy úgynevezett aedicula. A műemlék mindössze 70 centiméter széles és 50 centiméter magas, és egy klasszikus római templomot idéz, háromszög alakú oromzatát két, vájatokkal díszített féloszlop tartja.

A fülke közepén Minerva domborműve látható. Bár az évszázadok során az időjárás jelentősen megrongálta a faragványt, a régészek több jellegzetes részlet alapján azonosítani tudták az istennőt. Minerva hosszú ruhában és sisakban jelenik meg, kezében lándzsát és pajzsot tart. Utóbbin egy bagoly látható, amely az istennő hagyományos attribútuma és a bölcsesség jelképe.

A dombormű alatti kétsoros felirat Minervát és Plotius Vigort is nevesíti. A szöveg azért különösen érdekes, mert hasonló szentélyek esetén ritkán ismert név szerint az alapító. A felirat egyben a Plotiusok regionális befolyásáról is árulkodik, a család több tagja is felbukkant Hispania különböző városaiban.

A régészek a szentély mellett egy kis kőpolcot is megtaláltak, amelyet valószínűleg áldozati felajánlások elhelyezésére használtak. A felfedezés megmutatja, hogy a római korban a vallási élet nem kizárólag a nagyvárosi templomokhoz kötődött, ehelyett gazdasági tevékenységek helyszínein, így bányákban is jelen volt.