Több száz éves tevecsontokat találtak a nándorfehérvári várban

Egy új tanulmány alapján meglepő régészeti felfedezés született Szerbiában, a belgrádi erőd feltárása során: a helyszínen tevecsontokat azonosítottak a 15–17. századból származó rétegekben – számol be az Arkeonews. A kutatók szerint ez az első csonttani bizonyíték arra, hogy tevék is megfordultak a középkori Közép- és Nyugat-Balkánon, ami új megvilágításba helyezi a korabeli térség kereskedelmi és közlekedési kapcsolatait.

A belgrádi erőd, azaz régi magyar nevén a nándorfehérvári vár a magyar történelemben is kiemelt jelentőségű. 1456-ban Hunyadi Jánosék sikeresen megvédték a várat az ostromló oszmán seregtől, ekkor még távol tartva a törököket Magyarországtól.

A Duna és a Száva találkozásánál fekvő vár évszázadokon át nagyon fontos stratégiai helyszín volt, szárazföldi és vízi útvonalakat kötött össze. A kutatók szerint a tevék jelenléte nem azt jelenti, hogy a középkori Szerbiában rendszeresen tenyésztették volna ezeket az állatokat, sokkal valószínűbb, hogy távolsági kereskedelmi útvonalakon, katonai utánpótlás részeként vagy karavánokkal érkeztek a térségbe.

Miről mesélnek a nándorfehérvári tevecsontok?

A maradványokat még 2014-ben fedezték fel az Alsóváros keleti kapuja előtt végzett ásatáson. Nemanja Marković, a Szerb Régészeti Intézet munkatársa és kollégái 271 állatcsontot elemeztek, a szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések és lófélék maradványai mellett tevecsontok is előkerültek.

A töredékeket a ZooMS nevű fehérjealapú módszerrel azonosították. Ez a technika a csontok kollagénjének vizsgálatával akkor is képes meghatározni az állatfajt, amikor a leletek túl töredezettek a hagyományos elemzéshez.

Bár a tevecsontok száma csekély, a felfedezés fontos adalékkal szolgál a középkori Balkán történetéhez. A leletek arra utalnak, hogy Belgrád jóval szorosabban kapcsolódott a korabeli nemzetközi kereskedelmi és közlekedési hálózatokhoz, mint azt korábban feltételezték.