A Vezúv által megégetett ókori tekercsekbe sikerült bepillantani

Újabb áttörést sikerült elérni a Vesuvius Challenge kutatási programban – számol be a Live Science. A projektben a legmodernebb technikákkal igyekeznek bepillantani ókori, elszenesedett tekercsekbe, a különféle, mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazó módszerekkel már több irat tartalmát is sikerült megismerni.

Amikor a Vezúv i. sz. 79-ben kitört, Pompeji mellett más környékbeli városokat is maga alá temetett a vulkáni anyag. Ezek közé tartozik Herculaneum, amelynek egyik villájában a 18. században feltekert, elszenesedett papiruszokra bukkantak – összesen mintegy 1800 darab került elő.

A tekercsek korukhoz képest kiváló állapotúak, ám roncsolásmentesen nem lehet felnyitni őket, ezért tartalmukat régóta homály fedi. Ezen változtat a modern technológia és a Vesuvius Challenge.

Így kukkantottak be az ősi tekercsekbe

A szakértők most két papiruszt sikerült elolvasniuk az MI és a fejlett képalkotó eljárásoknak köszönhetően. Az egyik tekercs egy elveszettnek hitt sztoikus filozófiai mű részleteit tartalmazza.

A kutatók szinkrotronsugárzással világították át az iratokat, majd a mesterséges intelligencia azonosította a tintával írt betűket. Ennek köszönhetően az egyik papiruszból mintegy 1,5 méternyi összefüggő görög szöveget, összesen 20 hasábot, egy másikból pedig több mint 70 szöveghasábot rekonstruáltak.

Brent Seales, a Kentuckyi Egyetem informatikusa és a Vesuvius Challenge társalapítója szerint az érintett szövegek csaknem 2000 éven át fennmaradtak, szellemi értelemben mégis hozzáférhetetlenek voltak. Mint hozzátette: a fejlett képalkotás, az MI és a klasszika-filológia együttműködésének köszönhetően most először vált lehetővé az érintett tekercsek elolvasása.

Miről árulkodnak a herculaneumi tekercsek?

Az egyik papirusz kézírása és tartalma alapján az i. e. 2–3. századból származhat, vagyis a herculaneumi gyűjtemény egyik legrégebbi darabja. Az ókori könyvtárat Philodémosz epikureus filozófus művei dominálták, ám ez a példány megelőzi a szerzőt.

A kutatók szerint a szöveg a sztoikus filozófiához kapcsolódik. Az irat többször is említi Arisztokreónt, a híres sztoikus gondolkodót, ezért nem zárható ki, hogy a szöveg a korai sztoikus iskola elveszett írásaihoz fűződik.

Egy másik kutatócsoport egy harmadik tekercs végén Philodémosz Az istenekről című művének nyolcadik könyvére való utalást is észlelt. Ez azt jelenti, hogy az érintett mű a korábban feltételezettnél terjedelmesebb volt.

A herculaneumi gyűjteményben még több mint 600 tekercs várja a vizsgálatot. A szakemberek abban bíznak, hogy ezek akár elveszettnek hitt ókori alkotásokat is hordozhatnak.