Ez a festmény 400 évvel előzte meg a tudományt

Egy új tanulmány alapján több mint 400 éven át őrizgetett észrevétlenül egy vadbiológiai érdekességet idősebb Jan Brueghel flamand festő egyik alkotása – számol be a ScienceAlert. Az 1611-es Levegő című művén olyan jelenet látható, amelyet a tudomány csak 2025-ben tudott egyértelműen igazolni: azt, ahogy egy nagy denevér repülés közben ejt el egy madarat.

A festményen jól beazonosíthatóan egy koraidenevér (Nyctalus nemzetség) látható, ilyen fajok Magyarországon is jelen vannak. Az állat egy énekesmadarat a szájában.

Pedro Romero-Vidal, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács munkatársa és kollégái szerint a képen valószínűleg egy óriás koraidenevér szerepel, a faj hazánkban is őshonos. Ez az egyetlen ismert denevérfaj, amelyről tudott, hogy röptében is képes madarakra vadászni. Bár a jelenség anekdotaszerűen régóta ismert volt, egyértelműen csak a közelmúltban, háromdimenziós jeladókkal, valamint akusztikai és mozgásérzékelő eszközökkel tudták igazolni.

Hogyan ejti el az óriás koraidenevér a madarakat?

Az óriás koraidenevér éjszakai vonulása során kapja el a kisebb énekesmadarakat. A préda szárnyait ilyenkor leharapja, majd akár 20 percen át fogyasztja a zsákmányt – még mindig repülés közben. Jelenleg három madárevő denevérfaj ismert, ám kizárólag az óriás koraidenevér vadászik ily módon, a levegőben.

A kutatókat különösen az foglalkoztatja, honnan ismerhette Brueghel ezt a szinte megfigyelhetetlen viselkedést. Elképzelhető, hogy nappal látott egy rendkívül ritka esetet, vagy mások beszámolói alapján festette meg a jelenetet.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

Jan Brueghel Levegő című festményének érdekes részletei.

Forrás: Romero-Vidal et al., PNAS, 2026

Az sem kizárt, hogy már a 17. században felfigyeltek a denevérürülékben található madártollakra. A szakértők szerint mindenesetre az, hogy a festményen éppen egy Nyctalus-faj tűnik fel, inkább valós megfigyelésre, semmint szimbolikus jelentésre utal.