Ősi tutajok, csokifalu, borospincék: négy ország legszebb tájait fűzi fel a Dráva

Az Alpok lábánál indul, négy országon át kíséri a kerékpárost, hogy a Mura torkolatánál búcsút intsünk neki. A Dráva többszörös határfolyó, rengeteg arcával és természeti kincseivel azonban sokszorosan meglephet bennünket.

A Drava Bike útvonala az Alpoktól a síkvidékig követi végig, hogyan formálta a víz az ipari tájat, a borvidékeket és a régi városokat. Egy nemzetközi túra, ami Olaszország alpesi panorámáit, Ausztria tóvidékeit, Szlovénia erdős hegyoldalait és Horvátország folyómenti síkságait fűzi össze egyetlen, többnapos folyó-menti kalanddá.

Vándorfolyó az Alpok és a Pannónia között

A Drávát gyakran csak Európa egyik „vándorfolyójaként” emlegetik. Nem véletlen a hasonlat, hiszen az olasz–osztrák határ alpesi völgyeiből indul, majd kanyargós útján érinti az ausztriai Karintiát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot. Mielőtt azonban elérkezik hazánkba, a Mura torkolatánál búcsút vesz a kerékpárosoktól. Legalábbis egyelőre.

Évszázadok óta a víz energiája formálja ezt a különleges tájat. Vízerőművek, duzzasztott tavak és gátak jelzik az ember jelenlétét. Eközben a meder mentén szinte érintetlen formában maradtak meg a madárrezervátumok, ártéri ligetek és kavicszátonyok, rajtuk például olyan ikonikus és védett fajok fészkelőhelyei, mint a kis csér.

A Dráva egyszerre jelez ipari és természeti tengelyt, amely mentén bájos települések, gazdag borvidékek, kisebb és nagyobb kikötők, festői kilátást ígérő túraútvonalak és kerékpárutak kísérik a folyót. Ezen a gerincen fut végig a Drava Bike kerékpárút a maga impozáns 510 kilométerével. Nem versenypályára, hanem leginkább egy kellemes felfedező utazásra hasonlót.

Egy többnapos, kényelmesen bejárható útvonalat rejt, amelynél a táj ritmusa, nem a stopper „diktálja” a tempót. A szlovén szakasz láthatóan hálás terep. Jól karbantartott, többnyire nyugodt forgalmú utak, amiket rövid, de izgalmas emelkedők tarkítanak, amelyek időnként felkapaszkodnak a Dráva fölé, hogy fentről nézhessünk le a kanyargó víztömegre.

„A Drava Bike egy élő történet a Dráva mentén. Mi a teljes, nemzetközi útvonal fejlesztését, arculatát és határon átnyúló együttműködését koordináljuk, szoros partnerségben az osztrák és horvát oldallal, illetve a szlovén partnereinkkel. Fontos számunkra, hogy ez a kerékpárút ne sok kicsi, széttartó projekt legyen, hanem egy egységesen fejlesztett, hosszú távú kerékpáros útvonal, amely egyszerre infrastrukturális beruházás és turisztikai termék.

Az a cél, hogy a teljes, 145 kilométeres szlovén szakasz minél inkább különváljon az autóforgalomtól, jól kitáblázott, biztonságos, kényelmes legyen. A nyomvonal-kijelölést, az útépítéseket és felújításokat összehangoljuk a szlovén közlekedési hatósággal

– mondta Karmen Razlag, a Podravje régió vezető fejlesztési ügynökségeként funkcionáló RRA Podravje turisztikai ügynökségi vezetője, akik megtervezik, koordinálják és összehangolják a régió fenntartható fejlődését, amiben kiemelt szerep jut a Drava Bike-nak.

Nemrég egységes, új táblarendszert is bevezettek be olyan információs táblákkal, amelyek a négy ország közös Drava Bike-logóját viselik, és megfelelnek a hosszú távú kerékpárutak nemzetközi szabványainak. Az RRA által fejlesztett Drava Bike applikációban folyamatosan kommunikálják az útlezárásokat, tereléseket, felújításokat, hogy a kerékpáros valós idejű, naprakész információhoz jusson.

Tutajok, kilátók, kézműves műhelyek a Dráva völgyében

A Drava Bike szlovén szakasza nem hétköznapi megállókat is ígér, ahol letámaszthatjuk a biciklit és hagyhatjuk, hogy szó szerint a folyó, a város és a mesterségek történetei vegyék át az irányítást. A Dráva mentén a hagyományos tutajozástól a madármegfigyelésig, a kilátóktól a csokoládéműhelyekig számos élmény sorakozik egymás mellett.

„A Csokoládéfalut tudatosan a Dráva partján, a kerékpáros útvonal közvetlen közelében hoztuk létre, Maribor mellett. A modern aktív turizmus ugyanis ma a komplex élménycsomagokról szól.

A koncepciónkban a folyóparti luxus glamping, a tematikus csokoládé-gasztronómia, a helyszíni csokoládé műhely, a kézműves csokoládékészítő workshopok és a kerékpáros infrastruktúra egy egységet alkot

– mesélte látogatásunkkor a közvetlenül a Dráva mentén felépített Limbuš falu egyik idegenvezetője, miközben nemzetközileg díjnyertes csokoládétermékekkel ismertetett meg minket.

Eközben Maribor és a felső Dráva-völgy környékén ma is élénk az úgynevezett „flosarji”, a hagyományos tutajozók világa. Fából ácsolt, széles tutajokkal viszik végig a vendégeket Koblar-öböltől a város legősibb negyedéig, Lentig.

Ez egyfajta rafing bemutató, csak egy kicsit másként. Jól látjuk, hogy Radlje ob Dravi és Maribor között a kerékpárút időnként elengedi a folyó közvetlen közelségét, és felkapaszkodik a Dráva völgye fölé. Ezeken a szakaszokon a fák közül olyan pontok nyílnak ki, ahonnan a duzzasztott tavak, a vízerőművek és a folyó rézsűi teljes panorámában látszanak.

A Drava Bike szlovén szakasza persze láthatóvá teszi a régió kézműves tudását is. A folyó menti településekhez tartozó apró kézműves műhelyek valami unikális pluszt adnak, ami miatt érdemes időnként letenni a kerékpárt. Maribor és Ptuj környékén például üvegfújó kézműves műhelyekben tanulhatjuk el a tűz, az üveg és a kéz mozdulatait.

Bakancsos kitérő a Dráva mellől

A Dráva folyó völgye más perspektívából azonban megint más arcát mutatja. Maribor környékén a sportcipőt bakancsra cserélhetjük, hiszen innen indul a Pohorje-Kozjak túraútvonal. Két hegyvidéket, a sűrű fenyveseiről, vízeséseiről ismert Pohorjét és a panorámás gerinceket kínáló Kozjakot köti össze egy 174 kilométeres, húsz szakaszra bontott körtúrában. A túraútvonal nagy része klasszikus hegyi útvonalakon halad, amit egy egységes, modern módon alakítottak ki, és amelyet a BBC a világ legjobban várt új túraútvonalai közé sorolt.

„A Pohorje–Kozjak útvonal több ponton könnyen elérhető a folyó menti kerékpárútról. Maribor, Ruše, Radlje ob Dravi környékén úgy tudunk „felmenni a hegyre”, hogy közben nem szakad meg az útvonal logikája, csak a táj kerül más nézőpontba.

A Pohorje-szakaszokon mély, mohos erdők, energiaösvények, mint például Szent Bolfenk temploma és a hozzá tartozó forrás tőzeglápok, valamint magaslati rétek követik egymást és olyan impozáns vízesések keresztezik az utat, mint a 16 méter magas Framski-vízesés. Eközben a Kozjak oldalán boros dombok, magányos farmok, gesztenyések, templomtornyok és gerincekről nyíló kilátások kísérik a gyalogost

– vezetett körbe minket a Pohorjéhez legközelebbi részeken Gabrijela Markuš, Pohorje Village fenntartható értékesítési és piacfejlesztési igazgatója.

Azt is megtudjuk tőle, hogy a túraútvonal kialakításánál kiemelt szempontként kezelték, hogy a szakaszok kezdő- és végpontjai jól elérhetők legyenek tömegközlekedéssel, autóval, esetleg felvonóval. Így egy Drava Bike kerékpártúrába viszonylag könnyen beépíthető néhány egynapos hegyi kitérő. Hogy miért éri meg?

Többek között azért, mert egyetlen nap alatt végigtekerhetjük a Dráva-parti ártéri erdők és kavicsos folyópartok szintjét, majd a Szent Bolfenk-forrás környéki mohos fenyvesek, tőzeglápok és hűvös energiaösvények után már a Kozjak boros dombjairól, gesztenyés gerinceiről és templomtornyairól nézhetünk vissza ugyanarra a völgyre.

Időutazás Szlovénia legrégebbi városába

Szlovénia legrégebbi városa, és a múltja a kőkorszakig nyúlik vissza. Ptuj a római korban Poetovio néven Pannónia egyik legfontosabb városává nőtte ki magát. Itt választották császárrá a Colosseum építését is szorgalmazó Vespasianust. A domb tetején álló impozáns vár (benne az egész Európában az egyik legjelentősebbnek számító történelmi hangszerkollekció, 350 darab páratlan darabbal), a római Mithras-szentélyek és az Orpheus-oszlop mind egy időutazásra hívnak minket.

4 fotó

Ez a nyugodtnak tűnő kisváros évszázadokon át ugyanis határvidéket és ütközőzónát is jelentett. Gótok, frankok, magyar királyok, oszmán seregek vonultak át rajta, akik még egy kicsit másként néztek a Dráva partjára, mint ahogy mi kerekezhetünk át rajta.

Puj bizonyos szempontból egy természetes „lassító pont”, hiszen a Maribor felől érkező kerékpáros kiléphet az óváros szűk utcáira, vethet egy pillantást a barokk homlokzatokra, betérhet a borospincékbe vezető kapualjakba és felfedezheti a környék bortermő dombjait. Ráadásul máig élénken élnek itt az olyan hagyományok, mint a farsangi Kurentovanje jellegzetes, báránybőrbe öltözött, kolompokkal felszerelt alakjai. Nem véletlenül kerültek az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára sem a maguk télűző rítusával, amely minden évben életre kelti a várost.

Kétmillió tulipán és nárcisz hazája

Bár a Volčji Potok Arborétum nem a Drava Bike kerékpárút közvetlen nyomvonalán fekszik, de természeti adottságai kétségtelenül unikálisak. Kisvonattal jártuk be azt a több mint 85 hektáros parkot, amelyet 1952-ben hozott létre a Ljubljanai Egyetem a Souvan család egykori birtokán, és amelyet már 1950-ben országos jelentőségű kulturális és természeti örökséggé nyilvánítottak. A hely különlegessége talán éppen ebben rejlik, hiszen botanikus kert és gondosan komponált tájpark egyben, ahol mintegy 3500 fa- és cserjetaxon, ritka társulásokon, réteken, erdőfoltokon és vízfelületeken keresztül látjuk, hogyan válik egy mesterségesen kialakított környezet esztétikai és ökológiai élménnyé.

Évente mintegy kétmillió tulipánt és nárciszt ültetnek a kertbe, ahová 1000–1500 rózsafajta is kerül. Ott magasodik Volčji Potok egyik világrekorder fája is, ami egy kínai ősfenyő (Metasequoia glyptostroboides), amelynek törzskerülete eléri a hihetetlen 657 centimétert. Áll még itt egy körülbelül 250 éves kislevelű hárs (Tilia cordata), több mint 230 éves bükkfasor, valamint Európa legmagasabb tulipánfái (Liriodendron tulipifera) és vörös tölgyfái (Quercus rubra).

A park történeti magját még az említett Souvan család alakította ki a 19. század végétől, ám az egykori kastélyt a második világháborúban lerombolták. A francia stílusú díszkert és a fasorok azonban máig a történelmi kertépítészet emlékét hordozzák.