Egyszerű ruhagombnak nézték a középkori ezüstpénzt

Egyszerű gombnak nézték azt a középkori ezüstpénzt, amelyet egy norvégiai kolostor közelében találtak – számol be az Arkeonews. Csak hónapokkal a felfedezés után derült ki, hogy a lelet valójában egy, III. Magnus Olafsson, azaz Csupaszlábú Magnus norvég király uralkodása alatt vert érme, amely ráadásul csupán típusa ötödik ismert példánya.

A leletet Morten Eek amatőr fémkeresős találta meg az utsteini apátság közelében. A mindössze 10–15 centiméter mélyen fekvő tárgy egyik oldala ezüstösen csillogott, a másik viszont rézszínű volt, ezért a megtaláló egy közönséges ruhagombnak vélte, és félretette.

A lelet alaposabb vizsgálata során azonban feltűnt rajta egy keresztmotívum, amely a középkori norvég pénzekre volt jellemző. A Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának szakemberei később megerősítették, hogy valóban egy ritka ezüstérméről van szó, amelyet később díszként alakítottak át.

A pénz egyik oldalára rézlemezt erősítettek, a peremét pedig ráhajtották, feltehetően azért, hogy medálként vagy ruhadíszként viselhessék. Mivel a rézlemez eltávolítása károsította volna a leletet, a kutatók röntgenvizsgálatot alkalmaztak, ennek segítségével sikerült kimutatniuk az érme rejtett oldalán látható griffábrázolást, amely egyértelműen III. Magnus Olafsson pénzveréséhez köthető.

Ki volt Csupaszlábú Magnus?

Csupaszlábú Magnus 1093 és 1103 között uralkodott, és gyakran Norvégia utolsó viking királyaként emlegetik. Hadjáratai során kiterjesztette a norvég befolyást a Hebridákra, a Man-szigetre és Írország egyes részeire, ahol végül 1103-ban, egy partraszállás során életét vesztette.

Uralkodása idején jelentős pénzreformot is végrehajtott. Bár csökkentette az érmék tömegét, azok ezüsttartalmát jelentősen növelte, így a pénzek tisztasága megközelítette a 90 százalékot.

A most előkerült érme különösen értékes, mert ebből a griffes és kettős keresztes típusból korábban mindössze négy példányt ismertek – egyet a Feröer-szigetekről, hármat pedig Dániából. A norvégiai lelet ráadásul ugyanazzal a verőtővel készülhetett, mint az egyik dániai érme, ami fontos információkat nyújthat a korabeli pénzkészítésről.

Csupaszlábú Magnus korából egyébként eleve meglehetősen kevés, mintegy száz érme ismert, és ezek töredékét találták meg Norvégiában. Érdemes hozzátenni: az utsteini lelet nem bizonyítja, hogy a király személyesen kötődött volna a helyszínhez, ugyanakkor azt jelzi, hogy ez a rendkívül ritka pénz valamikor dísztárggyá alakítva eljutott az ország egyik legjelentősebb középkori történelmi helyszínének környékére.