Világháborús roncsot rejt ez a horvátországi öböl

A Siebelfähre típusú német hajó 1944-ben süllyedt el.

A horvátországi Velebit hegység meredek sziklafalai között megbúvó, fjordszerű Zavratnica-öböl nem csupán kristálytiszta vizeivel csábítja a látogatót. Az Adriai-tenger itt történelmi, világháborús kuriózumot rejt, ami igencsak közkedveltté teszi a búvárok körében.
Roncs szinte karnyújtásnyira
„Nehéz szavakkal leírni azt a pillanatot, amikor a roncs fölé értem: szinte hipnotikus érzés volt, ahogy a sötétedő víz mélyén lebegtem a történelem néma tanúja fölött” – eleveníti fel Judy Foto néven publikáló olvasónk, aki alkonyatkor merült a sekély vízben nyugvó maradványokhoz.
A fények fogyatkozásával a táj misztikussá vált, a víz alatti csendben pedig úgy éreztem, mintha az idő is megállt volna.
A hely különleges hangulatát egyszerre határozza meg a történelem és a természet. A kopár sziklafalakon gyakran tűnnek fel vadkecskék, a magasban sirályok és ragadozó madarak köröznek, a víz alatt pedig kivételes látási viszonyok között figyelhető meg az egykori hadihajó. A mintegy 25 méter hosszú maradványok mindössze 2–5 méteres mélységben fekszenek, így a roncs búvárok és akár szabadtüdős merülők számára is könnyen megközelíthető.
A víz alatt egy Siebelfähre típusú német pontonkomp maradványai pihennek. Az eredetileg mintegy 32 méter hosszú és 15 méter széles járművet 1944-ben rejtették a védett öbölbe, hogy elkerülje a szövetséges légitámadásokat.
A brit Királyi Légierő (RAF) azonban augusztus 25-én felderítette az itt várakozó hajókat, és támadást indított ellenük. A komp találatot kapott, elsüllyedt, és azóta is a tengerfenéken nyugszik, emléket állítva az Adria hadszínterének kevésbé ismert eseményeinek.





Mit érdemes tudni a Siebelfähre történetéről?
A Siebelfähre története még a háború korábbi szakaszában kezdődött. A típust 1940-ben, a Nagy-Britannia elleni, végül soha meg nem valósult Oroszlánfóka (Unternehmen Seelöwe) hadművelet előkészületei során fejlesztették ki. A német hadvezetésnek olyan sekély merülésű járműre volt szüksége, amely katonákat, járműveket és felszerelést képes partra szállítani a La Manche csatornán át.
A hajók különleges, katamaránszerű kialakítást kaptak: két nagy pontont acélgerendák kötöttek össze, amelyekre széles fedélzet épült. Az egyszerű szerkezet meglepően stabilnak bizonyult, ezért nemcsak szállítóeszközként, hanem úszó légvédelmi platformként, őrhajóként, aknarakóként és konvojkísérőként is alkalmazták őket. A fedélzetre gyakran légvédelmi ágyúkat és más fegyvereket is telepítettek.
Bár a brit invázió elmaradt, a Siebelfähre típus gyártása folytatódott, és a Wehrmacht a háború végéig széles körben használta a Földközi-, a Balti- és a Fekete-tengeren, valamint Európa számos partvidékén. Egyszerű felépítése miatt vasúton is könnyen szállítható volt, így gyorsan áttelepíthették a különböző hadszínterekre.








































































































































































































