Közel 300 éves sírkő meséli el egy felszabadított rabszolga történetét

Sebastian, aki később a Boston nevet választotta, az 1700-as évek elején válhatott szabaddá.

Különleges, történelmi jelentőségű sírkövet azonosítottak, illetve állítottak helyre bostoni természetvédők és restaurátorok – számol be a Live Science. A kő Sebastian, egy egykori rabszolgasorban élő férfi nyughelyét jelöli, aki már szabad emberként halt meg 1729-ben. A szakértők szerint ez az egyik legrégebbi ismert sírkő Amerikában, amely egy felszabadított feketéhez köthető.
A sírkövet az 1660-ban alapított Granary Burying Ground temetőben találták meg, amely Boston egyik legkorábbi temetője, és számos ismert történelmi személyiség nyugvóhelye. A kőre Sebastian választott neve, a Boston került, valamint egy szárnyas koponya, amely a 17–18. századi új-angliai temetkezések gyakori díszítőeleme volt, és a feltámadást szimbolizálta.
Michelle Wu, Boston polgármestere szerint Sebastiané lehet a legkorábbi, egy szabad fekete számára készült sírkő az Egyesült Államokban. „Mindvégig ott volt, csak meg kellett találnunk és el kellett mesélnünk a történetét” – húzta alá.
Közössége megbecsült tagja volt Sebastian
A leletet Kelly Thomas, a Boston Parks and Recreation Department Historic Burying Grounds Initiative programjának vezetője találta meg egy restaurálási projekt során. A sírkövekről készült képek között felfigyelt egyre, amelyen egyetlen név szerepelt. „Ez arra utalt, hogy az illető rabszolga vagy felszabadított ember lehetett” – mondta a szakértő.
Forrásvizsgálat révén utóbb sikerült feltárni, hogy Boston eredeti neve Sebastian volt, de Bastianként is ismerték. A férfit valószínűleg az 1700-as évek elején szabadították fel. Már 1708-ban szerepelt a szabad fekete lakosok névsorában, és szorgalmas ezermesterként vált ismertté a városban.
Feleségével, Jane Lake-kel és lányukkal a város első templomának gyülekezetéhez tartoztak, jóllehet, rabszolgaként különböző háztartásokban kényszerültek élni. Halálakor már mintegy három évtizede szabad ember volt, és olyan megbecsülésnek örvendett, hogy nekrológ jelent meg róla a New-England Weekly Journal hasábjain, ami rendkívül ritka elismerésnek számított egy korábbi rabszolga esetében.








































































































































































































