Festői várban raboskodott Rózsa Sándor

A globális felmelegedés óhatatlanul kikezdi az alpesi síközpontok fenntarthatóságát. Persze a hóágyú – nem éppen környezetbarát masina – segít, de a tendencia egyértelmű. A hójárás egyre bizonytalanabb, a gleccserek olvadnak, és – bár az idei szezon nem volt rossz – valamit ki kell találni, hogy a sok milliárd eurós szálloda-, felvonó-, étterem- és sportszerkölcsönző befektetések ne maradjanak kihasználatlanul.

Úgy tűnik, Tirol megtalálta a választ: a tartomány sikeresen zsilipel át a télből a nyárba, egyre sokasodnak a kánikulai látogatók. A legfőbb feltételek már adottak: 200 méterenként 1 fokkal hűvösebb a légköri hőmérséklet, a remek karban tartott várak és erődök elénk varázsolják a történelmet, rengeteg az esemény, koncert és sportverseny, továbbá van elég munkaerő – zömében kelet-európai – a szálló- és étteremvendégek kiszolgálására.

A minap az egyik lap azt írta, Ausztriában minden ötödik munkavállaló külföldi. Tény, hogy a magyarok nélkül az osztrák turizmus összeomlana. Ottjártunkkor az egyik étterem kiszolgálóját kérdeztem: van olyan vendéglő, ahol nem magyarok a pincérek? „Hát nem sok” – jött a válasz.

Tirolban nyáron sem áll meg az élet

A tiroli történelem szembejön a főbb központokban. Kufstein erődje már jól lászik az autópályáról, a tratzbergi kastélyhoz sem kell sokat navigálni a pályát elhagyva, és Ambras kastélya Innsbruck elővárosában helyi busszal is megközelíthető.

A télen megismert sípályák környékén most inkább sétabotos, bakancsos túrázókat lehet látni, őket viszont egyre nagyobb számban. Az Innsbruck feletti Nordkettéhez vezető felvonót folyamatos üzemre bátorítja a hátizsákos had. Odafenn 10-12 fokkal hűvösebb van, pont jó túraidő. A hütték, az almok teljes gőzzel üzemelnek.

Ugyanez a helyzet a Zillertal hírneves felvonóinak felső állomásán: a mayrhofeni Penkenbahn és a fügeni Spieljochbahn önmagukban is célpontok lenyűgöző kilátással a hegytetőről, de mindenhol kiépített sétautak, ösvények és hívogató tengerszemek indítják be a lábmunkát. Zillertal már túlzásba is vitte a csalogatást: a legnépszerűbb felvonók fenti állomásai környékén kisebb Disneyland épült – műtó, csúszda, állatpark, bicikli ugrató és minden egyéb blickfang, ami egy családi kiránduláshoz kellhet. Ennek megfelelően a völgyben bumfordi szállodákat fejlesztettek, a turizmus nagyipari lett.

27 fotó

Kastélyok vidéke

Ezzel szemben Kufstein nemcsak mindenfelől látható erődjével vonz, hanem csendes, háborítatlan környezetével, mondja Stephanie, a helyi idegenforgalmi iroda munkatársa. Itt is van libegő, azonban – már egyedülálló módon – együléses, ahol csaknem 30 percen át a madárfüttyök kakofóniájában lehet lábat lógatni és merengeni a tiroliak szerencséjén. Minek köszönheti Tirol a jólétet? „Hát a hegyeknek” – vágja rá szállodánk magyar pincére.

Nem volt ez másként a középkorban sem, amikor Tirol első aranykorát élte. Hősük, I. Miska német-római császár pazar kastélyokat épített, ezekkel hencegett a szépszámú német és osztrák fejedelem előtt. Volt miből: Tirol ezüst- és sóbányái szépen jövedelmeztek, illetve aki északról délre árut akart szállítani, nem tudta elkerülni a tiroli vámot – a szeszélyes Inn folyón át kellett kelni. Innen a város neve: híd az Innen.

Az árumegállítási jog rendesen fialt. Miközben Magyarország a törökkel vívott harcot, Tirolban már kastélyokat bővítettek.

Virágzás és hanyatlás

Kufstein várát legkorábban a 13. században említik, aztán igen sokszor gazdát cserélt, attól függően, hogy a tiroliak éppen háborúskodtak a bajorokkal vagy a legnagyobb barátságban voltak velük. Nem véletlenül, hiszen az erőd stratégiai helyen fekszik, itt az Inn völgyében lehet észak felől legkönnyebben behatolni az Alpok hegyei közé. Az erődöt 1504-ben I. Miksa szerezte meg, majd építette át.

1703 és 1805 között a bajoroké volt, majd 1814-ben került újból osztrák tulajdonba. I. Miksa beleszeretett Tirolba és ide tette székhelyét, ami hozzájárult a tartomány felvirágoztatásához. Halála után a Habsburgok Bécsbe költöztek, illetve Amerika felfedezése után Európába olcsó amerikai ezüst áramlott be, így Tirol hanyatlásnak indult.

A tiroli várak jó része a 17.-18. században ebek harmincadjára került, lakatlanul ette őket az idő. A fellendülés a 19. század vége felé, a boldog békeidőkkel járó turizmus megindulásával kezdődött.

Magyar foglyokat is őriztek itt

A Habsburgok a 18.-19. században a kufsteini erőd Császártornyát börtönnek használták, ahol az európai Habsburg ellenes lázadók színe-java raboskodott Franciaországból, Olaszországból, Lengyelországból és nem utolsó sorban Magyarországról. Többek között Wesselényi Miklós, Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Leövey Klára, Teleki Blanka és Rózsa Sándor töltött el hosszú éveket a galériában látható cellákban.

Az erőd ma Kufstein város tulajdona, felújítása 20 millió euróba került. A város kft.-je üzemelteti és a 10 év alatt 130 ezerről 220 ezerre szaporodó látogatószám révén elég bevétel jön össze ahhoz, hogy az erőd nívós kiállításokat mutasson be és kiváló állapotban tartsák.

A német határ innen csak 1, München alig több mint 100, Bécs meg 450 kilométer, így nem csoda, hogy a német közönség teszi ki a látogatók 60-70 százalékát. Ráadásul a vár mellé nemrégen koncertplaccot építettek vászontetővel, így szinte naponta követik egymást a bulik.

74 fotó

Grófi család lakja ma a kastélyt

Tratzberg vára teljesen más utat járt be. Először a 13. században írnak róla, majd I. Miksa vadászkastélya lett. A 15. században jórészt leégett, és I. Miksa elcserélte a Taenzel ezüstbánya tulajdonos család kastélyáért.

A Taenzel érában kapott a kastély pazar díszítést. 1554-ben George Ilsung, egy augsburgi kereskedő szerezte meg és épített belőle pompás reneszánsz kastélyt. Aztán jöttek a Fuggerek, majd a 18. században az elhagyatott kastélyt belepte a gaz.

1847-ben az épület az Eszterházyakkal való családi kapcsolaton keresztül az Enzenberg család birtokába került és azóta is ők a tulajdonosok, sőt Ulrich Goess-Enzenberg és családja ott is lakik. Nemrég több százezer eurót költöttek az udvar kifestésére és a tető kicserélésére.

A kastély abból a szempontból is egyedülálló, hogy eredeti bútorok garmadáját lehet látni a szobákban. Enzenberg gróf elmondta, hogy csak a kastély egy részét fűtik télen, mert a sok száz éves fabútorok megvetemednének, ha nem lélegezhetnének együtt a hőmérséklet lassú változásával.

Az újból pompázatos műemléket az Enzenbergek megnyitották a látogatók előtt. A gróf és marketingmenedzsere igencsak kreatívan szolgálja ki a turistákat, több újításuk kényelmes a látogatóknak és költséget kímél a tulajdonosnak.

Tirol ékköve: az Ambras kastély

Nemkülönben lenyűgöző látvány a 130 ezer lélekszámú Innsbruck kertvárosában található Ambras kastély. Ez a tartomány egyik fő vonzereje: a 16. században építették és II. Ferdinánd főherceg nevéhez kötődik, aki itt élt és korának egyik neves műgyűjtőjének számított.

Ő alakíttatta át Ambrast reneszánsz kastéllyá és adta feleségének ajándékba. Az alsókastélyt kifejezetten a műgyűjtemény elhelyezése céljából építették, és így ez lett a világ egyik legrégebbi múzeuma. Az 1569 és 1572 között a főherceg koncepciója alapján kialakított Spanyol Terem és udvar a reneszánsz építészet lélegzetelállító darabjai. Ha ez nem lenne elég, a kastély parkja bármelyik angolkerttel felveszi a versenyt.

Maga a város, I. Miksa székhelye és építészeti ambícióinak megtestesülése mellett fantasztikus fekvése és híres Aranytetős háza miatt vonza magához a turistákat. Elsőrangú egyetemi városnak számít, 30 ezer diák teszi nagyon fiatalossá. Ami most, a forró napokban a legfontosabb: a Hafelekar csúcs közelében – ahova természetesen fel lehet jutni lanovkával – jó 10 fokkal hűvösebb a hőmérséklet és kifogástalanul kiépített turistautak és panorámás falatozók csalogatnak.

A képek Mayrhofenban, a Penkenbahnon, a Spieljochbahnon, Kufsteinben, Tratzbergben, Innsbruckban, Rattenburgban, Hall in Tirolban, Ambras kastélyában és a Nordkettén készültek, illetve Ulrich Goess Enzenberget, a tratzbergi kastély tulajdonosát ábrázolják marketingmenedzserével.