Rejtélyes római kori katonai tábort találtak Nagysuránynál

Kiterjedt római római katonai tábort tártak fel a délnyugat-szlovákiai Nagysurány (Šurany) közelében – számol be a Live Science. A helyszín valószínűleg Marcus Aurelius császár seregeihez tartozott, és a markomann háborúk idejére datálható. További érdekessége, hogy területén katonák maradványait is megtalálták, a holttestek pedig számos kérdést felvetnek.

A mintegy 7,4 hektáros tábort a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az MH Invest kutatói tárták fel. A szakemberek szerint az ásatás európai mércével is kivételes lehetőség, mivel szinte a teljes menettábort (castra aestivai) sikerült azonosítani. Matej Ruttkay, a Szlovák Tudományos Akadémia régészeti igazgatója szerint a helyszín közvetlenül a rómaiak és a germánok közötti katonai konfliktus után szűnt meg.

Kik voltak a markomannok?

A tábor az időszámítás szerint 166 és 180 között zajló markomann háborúk idején működhetett. Ezekben a Római Birodalom Marcus Aurelius vezetésével harcolt a Duna északi oldalán élő germán markomannok ellen. A háborúk a császár 180-ban bekövetkezett halála után értek véget, amikor fia, Commodus békét kötött az ellenséggel.

A feltárt táborhoz öt kapu, sáncok és az ideiglenes római menettáborokra jellemző ívelt árokrendszer tartozott. Ez mindössze a második ismert római katonai tábor Nyugat-Szlovákiában, az elsőt 2024-ben fedezték fel, és feltételezések szerint Marcus Aurelius ott írhatta Elmélkedések című művének egy részét.

A kutatókat különösen meglepte a nagyszámú emberi maradvány, az árkokban, sietve ásott sekély sírokban teljes csontvázakat és töredékeket is felfedeztek. „Előzetes eredményeink alapján az esetek többségében római katonákról van szó” – mondta Marek Vojteček régész.

Egy római katona lábbelije is előkerült

A csontvázak mellett számos katonai felszerelés is előkerült, köztük lándzsahegyek, nyílhegyek, sisakok darabjai, pikkely- és szegmentált páncélok, legionárius fibulák, pénzérmék, valamint a római katonák jellegzetes, szöges talpú sarujának (caliga) maradványai.

Az egyik leglátványosabb leletet röntgenvizsgálattal sikerült azonosítani, úgy tűnik, a kiemelt agyagban épségben maradtak meg a katonai saruk vasból készült talpszögei. „Valóságos csoda, hogy láthatjuk egy római katona eredeti lábbelijét, sőt még annak méretét is meg tudjuk határozni” – mondta Michal Cheben régész.

A kutatók egyelőre nem tudják, miért temették el ilyen sietve a katonákat, és azt sem, hogy harci sérülések, járvány vagy más ok végzett-e velük. Az is rejtély, hogy miért nem fosztották ki a holttesteket.

A szakértők következő céljai között szerepel, hogy elvégezzék a szénizotópos kormeghatározást, valamint a talaj- és izotópelemzéseket, illetve genetikai és antropológiai vizsgálatokat. A szakemberek szerint a lelőhely tudományos feldolgozása még évekig eltarthat.