Először sikerült név szerint beazonosítani egy maja csillagászt

Egy új tanulmány alapján első alkalommal sikerült név szerint azonosítani egy, a klasszikus maja korban élt matematikust-csillagászt – számol be a ScienceAlert. A kutatók szerint a Sak Tahn Waax („Fehérmellű Róka”) néven ismert tudós egy olyan egyedülálló matematikai képletet alkotott, amely a Vénusz és más égitestek mozgását írta le.

A klasszikus kor (i. sz. 250–900) a maja civilizáció fénykorának számít: ekkor épültek a hatalmas városok, virágzott a művészet és az írásbeliség, valamint jelentős fejlődést ért el a matematika és a csillagászat. Míg festők és szobrászok nevét korábban már sikerült azonosítani, matematikai vagy csillagászati munkát most először tudtak egy konkrét személyhez kötni.

A kutatók a guatemalai Xultún régészeti lelőhely egyik kisebb épületében több mint 50 rövid feliratot – úgynevezett mikroszöveget – találtak. Ezek dátumokat, számításokat és naptári adatokat tartalmaztak. Az egyik felirat megfejtése során derült ki, hogy az nemcsak egy összetett matematikai képletet őrzött meg, hanem annak szerzőjét is megnevezte. „Bár a festett kerámiákon és faragott műemlékeken szereplő művészi aláírásokat már korábban is beazonosították, az időszámítással kapcsolatos számítások mögött álló tudósok mindeddig névtelenek maradtak” – mondta Franco Rossi, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) régésze.

Sak Tahn Waax zseniális matematikája

A képlet különlegessége, hogy a kutatók szerint a Vénusz, a Mars, a 260 napos rituális naptár és a napév ciklusai közötti összefüggéseket olyan módon kapcsolja össze, amelyre eddig nem volt ismert példa a maja forrásokban.

„A matematika azt mutatja, hogy egyedi módon értette meg a különböző időciklusok közötti kapcsolatokat és mintázatokat, beleértve a 260 napos szertartási naptárt, a napévet, valamint a Vénusz és a Mars ciklusait” – mondta David Stuart, a Texasi Egyetem (Austin) munkatársa. Az ilyen számításoknak gyakorlati jelentőségük is volt: a maja uralkodók az égitestek mozgásához igazították a fontos szertartásokat, állami eseményeket és építkezéseket.

Heather Hurst, a Skidmore College régésze szerint a felfedezés olyan, mintha egy híres kézirat korai vázlatát vagy egy jelentős műalkotás első skiccét találták volna meg. „Ezek a »munkapéldányként« szolgáló számítások és táblázatok a klasszikus maja élet egy olyan fontos szeletét mutatják meg, amelyet eddig főként évszázadokkal későbbi spanyol beszámolókból és etnotörténeti forrásokból ismertünk” – húzta alá.

Folytatják a kutatást

A kutatók most a lelőhely többi mikroszövegének elemzésén dolgoznak. Elképzelhető, hogy azok közül is több Sak Tahn Waax munkája, ami segíthet jobban megismerni a maja tudós gondolkodását és számítási módszereit.

„Az ókori India, Mezopotámia, Kína és Görögország tudósaihoz hasonlóan ő is a Nap és a bolygók ciklusait számolta, napfogyatkozásokat jelzett előre és az égitestek mozgását követte. Mostantól Sak Tahn Waax neve is ezeknek a kiemelkedő gondolkodóknak a sorába emelhető, ráirányítva a figyelmet Amerika őslakosainak fejlett csillagászati és naptári hagyományaira” – mondta Rossi.