Magyarország római kori arcai elevenedtek meg
A szakértők olyan emberek arcát rekonstruálták, akiket Aquincumban temettek el.
Római kori arcrekonstrukciók láthatók az Aquincumi Múzeum új kiállításán – számol be a Live Science. A Voltunk, mint ti című, 2026. október 31-ig, majd 2027 tavaszától ismét látogatható tárlaton 16, a római kori városban feltárt személy elevenedik meg, ezek mellett régészeti leletek és a modern tudomány nyújt bepillantást a korabeli életbe.
„Az arc az ember felismerésének legfontosabb eleme” – mondta Gábor Emese igazságügyi arcrekonstrukciós szakértő, aki a modelleket készítette. Hozzátette, hogy bár egy koponya nem árul el minden részletet valakinek a külsejéről, az arcrekonstrukció segít abban, hogy a látogatók ne csontvázként, hanem egykor élt emberként tekintsenek az elhunytakra.
Az arcrekonstrukciós folyamat nagy felbontású CT-felvételekkel kezdődött. A koponyákról háromdimenziós digitális modellt hoztak létre, majd ezek alapján pontos 3D-nyomtatott másolatot állítottak elő.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
A szakemberek több mint 60 anatómiai tájékozódási pont alapján formálták meg az arcot, miközben – ahol lehetséges – az ősi DNS vizsgálatának eredményeit is felhasználták a haj-, szem- és bőrszín becsléséhez. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek nem portrék, hanem tudományos valószínűségen alapuló rekonstrukciók.
Kiknek az arcát rekonstruálták?
A kiállítás egyik legkülönlegesebb alakja az úgynevezett Jablonka úti múmia. A fiatal nő koponyáján babérkoszorút találtak, sírjában pedig gazdag öltözék, orsó, madár alakú parafa szandálok és egy festett férfiarckép is előkerült. A régészek feltételezése szerint a festmény a nő férjét vagy édesapját ábrázolhatta. „Ezekből a részletekből, a régészeti környezetből és az antropológiai adatokból a kutatók rakták össze a történetét, én pedig megalkottam az arcát” – mondta Gábor Emese.
A rekonstruált személyek között szerepel egy gyermek, egy építőmunkás, egy katonatiszt, egy kovács, valamint egy olyan nő is, akit a régészek gyógyítónak vagy dajkának tartanak. Két nő különösen szokatlan sírja is felkeltette a kutatók figyelmét, őket arccal lefelé, összekötözött lábakkal temették el. A kiállítás értelmezése szerint egyiküket boszorkánysággal, a másikat mérgek használatával hozhatták összefüggésbe, de érdemes hozzátenni, hogy ezek értelmezések, nem közvetlen bizonyítékokon alapulnak.
A csontvázak vizsgálata alapján az egykori aquincumi lakosok közül sokan kemény fizikai munkát végeztek, gyakran szenvedtek alultápláltságtól és krónikus betegségektől. A kurátorok szerint a kiállítás éppen ezért azoknak a hétköznapi embereknek állít emléket, akiknek neve soha nem került be az írott történelembe.
25 ezer éves rítus nyomaira bukkantak egy barlangban
Az ausztráliai barlangban még a 19. században is folytattak szertartásokat, így egy igen hosszú ideig fennálló hagyományról lehet szó.
Így vesztett el több tízezer nyelvet az emberiség
Egy új kutatás alapján nem az őskorban érte el csúcsát a világon beszélt nyelvek száma.
Ez a magyar vár ellenállt a tatároknak
A ma Szlovákia területén magasodó vár egyik érdekessége, hogy már a mongol invázió előtt felépült.
Második világháborús óvóhely bukkant elő egy építkezésen
A lakosság számára kialakított óvóhelyet egy németországi családi ház építése során fedezték fel.
Lenyűgöző aranykincseket és drágaköveket hoztak fel egy bizánci hajóroncstól
A horvátországi Mljet szigeténél felfedezett roncs elképesztő leleteket rejt, úgy tűnik, a hajón a Bizánci Birodalom egyik előkelősége is jelen volt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
