Magyarország római kori arcai elevenedtek meg

A szakértők olyan emberek arcát rekonstruálták, akiket Aquincumban temettek el.





Római kori arcrekonstrukciók láthatók az Aquincumi Múzeum új kiállításán – számol be a Live Science. A Voltunk, mint ti című, 2026. október 31-ig, majd 2027 tavaszától ismét látogatható tárlaton 16, a római kori városban feltárt személy elevenedik meg, ezek mellett régészeti leletek és a modern tudomány nyújt bepillantást a korabeli életbe.
„Az arc az ember felismerésének legfontosabb eleme” – mondta Gábor Emese igazságügyi arcrekonstrukciós szakértő, aki a modelleket készítette. Hozzátette, hogy bár egy koponya nem árul el minden részletet valakinek a külsejéről, az arcrekonstrukció segít abban, hogy a látogatók ne csontvázként, hanem egykor élt emberként tekintsenek az elhunytakra.
Az arcrekonstrukciós folyamat nagy felbontású CT-felvételekkel kezdődött. A koponyákról háromdimenziós digitális modellt hoztak létre, majd ezek alapján pontos 3D-nyomtatott másolatot állítottak elő.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
A szakemberek több mint 60 anatómiai tájékozódási pont alapján formálták meg az arcot, miközben – ahol lehetséges – az ősi DNS vizsgálatának eredményeit is felhasználták a haj-, szem- és bőrszín becsléséhez. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek nem portrék, hanem tudományos valószínűségen alapuló rekonstrukciók.
Kiknek az arcát rekonstruálták?
A kiállítás egyik legkülönlegesebb alakja az úgynevezett Jablonka úti múmia. A fiatal nő koponyáján babérkoszorút találtak, sírjában pedig gazdag öltözék, orsó, madár alakú parafa szandálok és egy festett férfiarckép is előkerült. A régészek feltételezése szerint a festmény a nő férjét vagy édesapját ábrázolhatta. „Ezekből a részletekből, a régészeti környezetből és az antropológiai adatokból a kutatók rakták össze a történetét, én pedig megalkottam az arcát” – mondta Gábor Emese.
A rekonstruált személyek között szerepel egy gyermek, egy építőmunkás, egy katonatiszt, egy kovács, valamint egy olyan nő is, akit a régészek gyógyítónak vagy dajkának tartanak. Két nő különösen szokatlan sírja is felkeltette a kutatók figyelmét, őket arccal lefelé, összekötözött lábakkal temették el. A kiállítás értelmezése szerint egyiküket boszorkánysággal, a másikat mérgek használatával hozhatták összefüggésbe, de érdemes hozzátenni, hogy ezek értelmezések, nem közvetlen bizonyítékokon alapulnak.
A csontvázak vizsgálata alapján az egykori aquincumi lakosok közül sokan kemény fizikai munkát végeztek, gyakran szenvedtek alultápláltságtól és krónikus betegségektől. A kurátorok szerint a kiállítás éppen ezért azoknak a hétköznapi embereknek állít emléket, akiknek neve soha nem került be az írott történelembe.








































































































































































































