Ősi vízrendszer segíthette az első piramis építését

Egy új tanulmány alapján nem építési rámpák, hanem hatalmas gátak maradványai lehetnek azok a struktúrák, amelyek az egyiptomi dahsúri vörös piramisnál láthatók – számol be a Heritage Daily. Amennyiben a feltételezés helytálló, úgy sokat árnyalhatja az ókori egyiptomi mérnöki tudásról és a piramisépítés körülményeiről alkotott képet.

A szakértők egy ideje sejtik, hogy a gízai piramisok építésében a víznek is komoly szerepe volt. Guillaume Piton, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ munkatársa és kollégái most úgy vélik, hogy a vörös piramisnál lévő két monumentális kőszerkezet is egy vízgazdálkodási rendszer része lehetett több mint 4500 évvel ezelőtt.

A Sznofru fáraó idején emelt épületet tekintik az első „valódi” piramisnak. A kutatók a közelmúltban műholdfelvételek, vízgyűjtőterület-elemzések és hidrológiai modellezés segítségével vizsgálták újra a piramisnál lévő 600–700 méter hosszú kőszerkezeteket, amelyeket eddig többnyire építési rámpáknak tekintettek.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A szerzők szerint a létesítmények kialakítása inkább gátakra emlékeztet. Mindkettő a völgy teljes szélességét átfogja, és a környező domboldalakhoz csatlakozik, ami sokkal inkább vízvisszatartó műtárgyakra jellemző, mint szállítóutakra.

Ősi vízrendszer nyomaira bukkanhattak?

A csapat úgy véli, hogy a keleti építmény volt a főgát, amely visszatartotta az időszakos áradások vizét, míg a nyugati egy másodlagos gátként működhetett. Ez utóbbi egy kacsacsőr alakú bukógáttal rendelkezhetett, amely felfogta a hordalékot, és szabályozta a víz áramlását egy közeli elvezető csatorna felé.

A modellezés arra utal, hogy a helyi időszakos meder, azaz vádi Tafla-vádi nyugati mellékvölgyeivel. Így a rendszer legalább 100, de akár 400 négyzetkilométeres vízgyűjtő területről is összegyűjthette a csapadékvizet.

Mivel a feltételezett gátak közvetlenül a vörös piramis közelében találhatók, a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy szerepet játszhattak az építkezés vízellátásában. Lehetséges, hogy a piramistól nyugatra húzódó csatorna oda vezette a vizet, ahol arra a munkálatok során szükség volt.

A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egyelőre csupán előzetes értelmezésről van szó. A tanulmány elsősorban távérzékelési adatokra és tájelemzésre épül, ezért további terepi kutatásokra és régészeti feltárásokra lenne szükség az elmélet alaposabb alátámasztásához.