Megoldhatták Hermann Göring rezidenciájának rejtélyét

Új feltárások segíthetnek megfejteni azoknak a csontoknak a rejtélyét, amelyeket két évvel ezelőtt tártak fel Hermann Göring, a Luftwaffe parancsnokának egykori rezidenciájánál – számol be a Heritage Daily. Lengyel szakértők Hitler egykori, a mai Északkelet-Lengyelország területén fekvő főhadiszállásán, a Farkasveremben (Wolfsschanze, szó szerint farkassánc) végeztek ásatást, a környéken több náci vezetőnek is állt villája. Arra jutottak, hogy Göring házát egy korábbi temetőre húzhatták fel, és az építkezés során részben megbolygatták a sírokat.

2024-ben hat személy – felnőttek és gyermekek – maradványai kerültek elő a padlószint alatt nagyjából 20–30 centiméterrel. A sekélynek tűnő sírok, valamint a kezek és a lábfejek hiánya találgatásokra adott okot. Bár a lengyel ügyészség vizsgálatot indított, nem sikerült azonosítani az elhunytakat, sem megállapítani haláluk idejét vagy körülményeit.

A Lengyel Tudományos Akadémia és a gdański Latebra Alapítvány szakemberei által vezetett háromhetes ásatás azonban új magyarázattal szolgált. A kutatók öt újabb csontvázat, illetve két további, emberi maradványokat tartalmazó lelőhelyet tártak fel. Az egyik csontváz közvetlenül az épület alapozása alatt feküdt, ami arra utal, hogy az építkezés átvágott egy már meglévő temetőt.

Nem tudni, milyen korú a temető

„Göring háza egy temetőre épült” – jelentette ki Jakub M. Niebylski régész. Mint hozzátette: azt egyelőre nem tudni, hogy az eredeti helyszín pontosan milyen korú.

A feltárások alapján az építők az alapok és a közműárkok kialakítása közben megbolygatták a sírokat. Egyes csontokat elmozdítottak, sőt félredobhattak, ami arra utal, hogy tisztában voltak a temető jelenlétével.

A kutatók égésnyomokat viselő koponyákat is felfedeztek. A temető korának meghatározásához szénizotópos elemzést, a fennmaradt koporsófák dendrokronológiai vizsgálatát, valamint a koporsószegek elemzését tervezik. Sírmellékletek nem kerültek elő.

A szakemberek szerint a temető eredetileg nem sekély sírokból állt. Niebylski úgy véli, az építkezés előtt mintegy 1,5 méterrel lesüllyesztették a terepszintet, ezért tűntek fel a csontvázak szokatlanul közel a felszínhez.

Sietve zajlott az építkezés a Farkasveremnél

A kutatók azt feltételezik, hogy a temetőt azért sem exhumálták teljes egészében, mert a Farkasverem építését a második világháború végéhez közeledve sietve fejezték be. Göring rezidenciája 1944-re készült el, amikor Németország katonai helyzete már gyorsan romlott.

„Tudjuk, hogy a Farkasverem több ütemben épült. 1944-ben Németország már vesztésre állt, ezért elképzelhető, hogy egyszerűen nem maradt idő a temető áthelyezésére” – mondta Niebylski.

A mostani ásatás az első hivatalos régészeti kutatás a Farkasverem területén. A szakemberek abban bíznak, hogy a további természettudományos vizsgálatok nemcsak a temető korát tisztázzák, hanem azt is, hogy pontosan miként pusztult el.