National Geographic Magyarország

A település szomszédságában egy temetőt is feltártak a régészek.

Évszázadok óta a föld alatt rejtőző szarmata falura bukkantak a nyíregyházi ipari parkban a Jósa András Múzeum régészei. Az intézmény beszámolója szerint a területen egyelőre három-négy lakóházra utaló építményt, valamint két kutat azonosítottak.

Ezek a kutak akár négy-hat méter mélyek is lehettek, munkagépekkel fogjuk „kikanalazni” és megkeresni az aljukat, ahol gyakran teljesen ép kerámiaedényeket, korsókat találunk. A szarmatáknak gyönyörű gyorskorongolt, szürke és vörös edényeik voltak, illetve egészen nagy hombárokat tudtak készíteni

– árulta el Takács Melinda, az ásatást vezető régész.

5 fotó

A kerámiák mellett a kutatók számos állati csontot is találtak. Ezek feltehetőleg a település lakóinak hulladékai voltak, amelyektől megváltak.

A szarmaták egy iráni nyelvű, lovas-nomád nép voltak, akik a kelet-európai sztyeppéről származtak. Az I–V. század között egy csoportjuk az Alföldön telepedett le, itt mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A III-IV. században nagyon sűrűn benépesítették az egész Alföldet, ezért sok régészeti lelőhelyen találkozunk a nyomaikkal. A nyíregyházi ipari park területén egy hozázjuk köthető temetőt is feltártak, amelyben a szomszédos település egykori lakóit temethették.

A szarmata falvakban jellemzően kutakat, házakat és árkokat találni. Gyakorinák számítanak a kerek alaprajzú, valószínűleg gabonatárolásra szolgáló gödrök is, emiatt feltételezhetjük, hogy a szarmaták gabonával kereskedtek.

Stéger Dávid

#régészet #szarmaták