Egy véres sarló és néhány légy: így buktatták le a gyilkost a 13. században

Az igazságügyi rovartani vizsgálatok sokak számára ismerősek lehetnek a modern krimikből, a legismertebb technika talán az, amikor a holttestben lévő légylárvák fejlettsége alapján határozzák meg a halál hozzávetőleges időpontját. A rovarok hasonló felhasználása azonban egyáltalán nem új keletű, sőt, a módszer már a 13. századi Kínában megjelent – írja az IFLScience.

Az esetet Szung Ce kínai bíró és orvos írta A bűnök elsöprésének összegyűjtött jegyzetei című művében. Ezt tekintik a világ egyik első igazságügyi orvostani kézikönyvének.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A Szung-dinasztia idején minden közigazgatási egységnek volt olyan tisztviselője, aki a bűnügyek kivizsgálásáért is felelt, Szung Ce pedig összegyűjtötte és rendszerezte a korszak legjobb nyomozási módszereit. Könyvében részletes útmutatást adott például arra, miként lehet megállapítani, hogy egy sérülés még az áldozat életében vagy már a halála után keletkezett. Leírta azt is, milyen változásokon megy keresztül a holttest az idő múlásával, ami segített a halál időpontjának meghatározásában.

Így nyomoztak a középkori Kínában

A legismertebb történet azonban egy gyilkossági nyomozásról szól. A vizsgálat kiindulási pontja egy férfi, akit éles sarlóval öltek meg. A nyomozás során a halottkém arra gyanakodott, hogy a gyilkosság összefügghet egy korábbi pénzügyi vitával, ezért a faluba ment, és arra utasította az összes helyi gazdát, hogy hozzák magukkal sarlóikat, majd helyezzék őket egymás mellé.

Első pillantásra valamennyi szerszám tisztának tűnt, rövid idő múlva azonban legyek kezdtek gyülekezni az egyik sarlón. Bár a fegyvert letisztították, a rajta maradt mikroszkopikus vér- és szövetszennyeződés szaga odavonzotta a rovarokat. Szung Ce leírása alapján a nyomozó ekkor azonnal megvádolta a sarló tulajdonosát, aki kezdetben tagadta tettét, végül azonban beismerő vallomást tett.

Az esetet a kriminalisztika történetének első dokumentált igazságügyi entomológiai eseteként tartják számon. Bár a középkori kínai nyomozók nem rendelkeztek modern laboratóriumokkal vagy DNS-vizsgálatokkal, Szung Ce munkája jól mutatja, hogy a gondos megfigyelésre és a természeti jelenségek ismeretére épülő tudományos szemlélet már évszázadokkal ezelőtt is fontos szerepet játszott a bűnüldözésben.