Lenyűgöző aranykincseket és drágaköveket hoztak fel egy bizánci hajóroncstól

Több mint 600 grammnyi aranyat, drágakövekkel díszített övvereteket, császári aranypénzeket és egy rendkívül ritka pecsétgyűrűt tártak fel a horvátországi Mljet szigetének közelében nyugvó bizánci roncsnál – számol be az Arkeonews. A kutatók szerint a hajó – amelyről 2026. áprilisában, nyomtatásban megjelent lapszámunkban részletesebben is írtunk – a 7. század végén vagy a 8. század elején süllyedhetett el, fedélzetén pedig feltehetően a Bizánci Birodalom egyik legmagasabb rangú tisztviselője utazott.

A horvát műemlékvédelmi intézet 2015 óta vizsgálja a Polače-öböl közelében fekvő lelőhelyet, ahol eddig kilenc víz alatti ásatási kampányt végeztek. A restaurált aranytárgyak össztömege meghaladja a 600 grammot, ami a szakemberek szerint a Földközi-tenger térségében eddig feltárt hajóroncsokon talált legnagyobb összefüggő aranylelet-együttese.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A leglátványosabb tárgyak közé tartoznak azok a díszes, aranyozott övek, amelyekhez smaragdokkal, rubinokkal és gyöngyökkel díszített csatok és övvégek tartoznak. Ezek nem egyszerű ékszerek voltak: a Bizánci Birodalom magas rangú tisztviselői viselték őket ruházatuk fontos rangjelző elemeiként.

A kutatók szerint hasonló luxuskivitelű övdíszeket korábban nem találtak víz alatti régészeti lelőhelyen a mediterráneumban. Ez arra utal, hogy a hajó nem pusztán kereskedelmi árut szállított, hanem kiemelt rangú utasokat is.

Bizánci előkelő is utazhatott a hajón

A legkülönlegesebb tárgyak egyike egy arany pecsétgyűrű, amelyen a Hérakleiosz-dinasztia egyik császárának képmása látható. A szakemberek úgy vélik, ilyen gyűrűket kizárólag a birodalom legfelső vezetői vagy katonai parancsnokai hordtak, és akár hivatalos császári okmányok hitelesítésére is szolgálhattak. „A császár képmása alapján egyértelmű, hogy ezt a gyűrűt biztosan nem viselhette akárki” – húzta alá Pavle Dugonjić, a Horvát Műemlékvédelmi Intézet búvárrégészeti osztályának vezetője.

A lelőhelyről több aranyérme is előkerült, amelyeket a Hérakleiosz-dinasztia négy különböző uralkodója veretett. Ezek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a hajó a 7. század végén vagy a 8. század elején süllyedt el. Ez az időszak különösen nehéz volt a Bizánci Birodalom számára: ekkoriban jelentős területeket veszített, ugyanakkor továbbra is fenntartotta tengeri kereskedelmi és politikai kapcsolatait.

Justin Leidwanger, a Stanford Egyetem munkatársa és a leleteket elemző csapat tagja szerint ez a korszak legjelentősebb hajóroncsa. A szakember úgy látja, a lelőhely ritka betekintést nyújt abba, miként működtek a földközi-tengeri hajózási hálózatok a késő római korból a középkorba vezető átmeneti időszakban.

Mljet bővelkedik a hajóroncsokban

A hajó nemcsak értékes személyes tárgyakat szállított. A búvárok amforákat, kereskedelmi mérlegeket, elefántcsontból készült jelzőkorongokat, valamint tálakat, korsókat és más kerámiaedényeket is felszínre hoztak, ezek a leletek kereskedelmi tevékenységre utalnak.

A kutatók azt feltételezik, hogy a hajó a rossz idő elől próbálhatott menedéket keresni a jól védett Polače-öbölben – a terület évszázadokon át fontos kikötőként szolgált az Adriai-tengeren közlekedő hajók számára. Hogy végül mi okozta a katasztrófát – vihar, navigációs hiba vagy műszaki meghibásodás –, egyelőre nem sikerült tisztázni.

Mljet környékén egyébként az elmúlt 19 év kutatásai alapján összesen 20, korábban ismeretlen hajóroncsot azonosítottak, amelyek az i. e. 2. századtól egészen az i. sz. 16. századig ívelik át a térség hajózástörténetét. A bizánci azonban egyértelműen kiemelkedik közülük.