25 ezer éves rítus nyomaira bukkantak egy barlangban

Egy új tanulmány alapján már legalább 25 ezer évvel ezelőtt is végezhettek rituálékat egy ausztráliai barlangban – számol be az IFLScience. A szakértők úgy vélik, hogy ezt a fajta tevékenységet egészen a 19. századig fenntartották itt, vagyis ha a feltételezés helytálló, úgy ez lehet a világ leghosszabb ideig megszakítás nélkül fennálló kulturális hagyománya.

A délkelet-ausztráliai Cave Cloggs a gunaikurnai őslakos csoport területén fekszik. A 19. században Alfred Howitt néprajzkutató részletes feljegyzéseket készített a közösség szertartásairól, leírásai alapján a rítusok során hamut és faszénport használtak gyógyításhoz, mágikus szertartásokhoz, illetve átkokhoz.

Két évvel ezelőtt ugyanebben a barlangban egy 12 ezer éves, enyhén elszenesedett kazuárfabotot találtak, amelyet állati zsírral kentek be. Ez egyértelmű hasonlóságot mutatott azzal a rituális eszközzel, amelyet Howitt is említett feljegyzéseiben.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Apró részecskék árulkodnak az ember jelenlétéről

Az új vizsgálat során Elle Grono, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa és kollégái még mélyebb üledékrétegeket tártak fel. Ezekben akár 25 ezer éves hamurétegeket azonosítottak, amelyek nagy mennyiségben tartalmaztak elszenesedett fitolitokat – a növényekben képződő mikroszkopikus szilíciumrészecskéket.

Mivel a barlang belsejében fény hiányában nem nőnek növények, ezeket az embereknek vagy állatoknak kellett behordaniuk. Mivel az ép fitolitok egyéb módon is bekerülhettek, a kutatók kifejezetten a félig égett részecskékre fókuszáltak.

A legrégebbi és a legfiatalabb hamurétegek összetétele feltűnően hasonlónak bizonyult. A fitolitok túlnyomó többsége füvekből származott, és arra utalt, hogy nem egyes növényi részeket, hanem az egész növényeket vitték a barlangba. Bár a jégkorszak végét követő éghajlatváltozás miatt a fűfajok összetétele idővel megváltozott, az égetés mintázata végig hasonló maradt.

A kutatók szerint ez összhangban van a gunaikurnai hagyományokkal, amelyekben a hamut mágikus és gyógyító szertartásokhoz, illetve a szellemlények vagy más látogatók nyomainak követésére használták.

Évezredeken át használták a barlangot

A szakemberek ugyanakkor óvatosak. A fű elégetése önmagában nem bizonyítja, hogy pontosan milyen rítusok zajlottak a barlangban – már ha valóban szertartásokról van szó. Igaz, semmi sem utal arra, hogy az üreget lakóhelyként vagy főzéshez használták volna, ami a rituális értelmezést erősíti.

Az üledékrétegek azt is megmutatták, hogy a feltételezett szertartások nem egyetlen rövid időszakhoz kötődtek. A kutatók 73 különálló hamuréteget azonosítottak a 4400 és 1600 évvel ezelőtti időszakból, ami azt jelzi, hogy a barlangot generációkon át rendszeresen felkeresték. Ezt támasztja alá egy mintegy 2000 éve elhelyezett szertartási kő is.

A kutatás a gunaikurnai közösség együttműködésével zajlott. A résztvevők szerint az eredmények nemcsak a barlang múltját tárják fel, hanem hozzájárulnak azon kulturális hagyományoknak a helyreállításához is, amelyek az őslakos közösségek kényszerű asszimilációja során részben feledésbe merültek.