Husziták foglalták el ezt a magyar várat

A Medves-fennsík egyik leglátványosabb pontján, Salgótarjántól északkeletre egy 625 méter magas vulkáni kúp magasodik. Ennek tetején áll Salgó vára – olvasható a Várlexikon oldalán.

Már maga a név is igencsak beszédes: a salgó jelentése fénylő, ragyogó, napsütötte hegycsúcs. A romokat különleges bazaltoszlopok övezik, amelyek egy több millió évvel ezelőtti vulkáni működés nyomán alakultak ki, és ma a Karancs–Medves vidékének egyik legjellegzetesebb természeti látványosságát adják.

Főurak, husziták, törökök

A vár a 13–14. század fordulóján épülhetett a Kacsics nemzetség Tarjáni ágának birtokán. Első írásos említése 1341-ből ismert, amikor Castrum Salgow néven szerepel egy oklevélben. A következő évszázadokban több főúri család – köztük a Szécsényiek és a Szapolyaiak – birtokolta, utóbbiak idején élte fénykorát. Ekkor épült ki teljesen az erőd, amely Nógrád vármegye fontos határvárává vált.

A 15. században a huszita harcok is elérték Salgót. 1460-ban Jan Jiskra (Giskra János) csapatai elfoglalták a várat, ám Hunyadi Mátyás még ugyanabban az évben visszavette. A hagyomány szerint az ostrom során egy nyílvessző megsebesítette, ami annyira felbőszítette, hogy a közeli Zagyvafő várát bosszúból leromboltatta.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A török hódítás idején a történet újabb fordulatot vett. 1554-ben Kara Hamza bég különös hadicsellel jutott a várhoz: katonái fatörzseket húztak fel a szomszédos hegyre, amelyeket a védők távolról ágyúknak hittek. Az éjszaka leple alatt elhagyták az erődöt, így a törökök harc nélkül foglalhatták el.

A vár 40 évig oszmán kézen maradt, mígnem 1593-ban a magyar csapatok ostrommal visszafoglalták. A harcok azonban olyan súlyos károkat okoztak, hogy a vár gyakorlatilag romhalmazzá vált, és katonai szerepe végleg megszűnt.

A romok később is fontos részét képezték a magyar kultúrának. 1845-ben Petőfi Sándor is felkereste Salgót, az itt szerzett élményei ihlették Salgó című romantikus költeményét.