Türkizmozaikkal díszítették az ősi férfi koponyáját

Egy türkiz mozaikkal díszített, ritka, a spanyol hódítás előtti korszakra datálható koponya került a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) védelmébe – számol be a Heritage Daily. A műkincs mintegy hat évtizedet töltött egy holland múzeumban. A maradványt a közelmúltban szállították vissza Mexikóba, egy évvel azután, hogy hivatalosan megállapodtak a hazaszállításáról.

A koponya valószínűleg a mixték kulturális hagyományhoz köthető, és a késői posztklasszikus időszakból, nagyjából az 1200 és 1521 közötti periódusból származhat. Pontos lelőhelye ismeretlen. A leideni Wereldmuseum 1962-ben a műtárgypiacon vásárolta meg, az eredeti feltárás körülményeiről pedig nem maradt fenn részletes dokumentáció.

A koponya különlegessége a homlokcsonton kialakított türkizmozaik. A kis kövek egy stilizált kígyót formáznak, a szemöldök és a szemek környékén pedig kagylóból készült vöröses és fehéres elemek láthatók. A bal szemüregben jádeit maradt fenn, a mozaikon ábrázolt kígyó szemét pedig hegyikristályból készítették.

Alejandro Bautista Valdespino, az INAH mozgatható régészeti emlékek nyilvántartásának helyettes vezetője szerint az ilyen technikával készült mozaikdíszítés a késői posztklasszikus korszakban Közép-Amerika több területén is ismert volt, különösen a mai Puebla és Oaxaca államok területén.

Mit tudni a mozaikos koponyáról?

A tárgy eredetiségével kapcsolatban korábban kételyek is felmerültek. A holland múzeum 2011-ben és 2012-ben francia kutatóintézetekkel együttműködve izotópos, röntgenfluoreszcens és oszteobiográfiai vizsgálatokat végzett. Ezek alapján a koponya egy 25–40 év közötti férfihoz tartozott, a mozaikhoz használt anyagok pedig valóban prehispán eredetűek.

A vizsgálatok ugyanakkor modern ragasztóanyagokat is kimutattak a mozaik egyes részein. Ez arra utalhat, hogy mielőtt a koponya a múzeumi gyűjteménybe került volna, a díszítés egyes elemeit átrendezték vagy újra felhasználták.

A hazaszállítást mexikói állami intézmények és civil szervezetek, köztük a Nohivi Ñuu Savi kollektíva kezdeményezése segítette. Claudia Curiel de Icaza mexikói kulturális miniszter szerint az eset jól példázza, hogyan vezethet az intézmények és a közösségek együttműködése történelmi igazságtételhez.

A koponyát az INAH hazaszállítása óta nyilvántartásba vette és részletesen dokumentálta, többek között elkészítették az első háromdimenziós digitális modelljét is. A szakemberek további vizsgálatokat terveznek, amelyekkel pontosabban meghatározhatnák a maradvány korát, származását és akár az elhunyt genetikai hátterét is. Ehhez szénizotópos kormeghatározást és DNS-vizsgálatot is elvégezhetnek, utóbbihoz elsősorban a fogak vagy a halántékcsont szolgálhat megfelelő mintával.

Ki lehetett a türkizkoponyás férfi?

A kutatókat nem csupán az érdekli, hogy mikor és hol élt a férfi. Olaf Bello Cardoso, az INAH antropológusa szerint azt is meg kell próbálni kideríteni, miért éppen ilyen módon díszítették a koponyáját.

A szakember szerint elképzelhető, hogy a díszítés az elhunyt társadalmi jelentőségét hangsúlyozta. Hasonlóan díszített koponya került elő például a Monte Albán-i 7. sírból, ahol egy fontos személyhez kapcsolódó áldozati együttes része volt.

A koponya következő állomása akár Oaxaca lehet. Az INAH tárgyalásokat folytat a Villa de Tututepecben működő Yucu Saa Közösségi Múzeummal, amely szeretné megőrizni és kiállítani a leletet. A mexikói hatóságok szerint ez csak akkor történhet meg, ha a megfelelő állagmegóvási, biztonsági és kiállítási feltételeket biztosítani tudják.