Víz alatt rejtőzhet a niceai zsinat helyszíne

Megtalálhatták az első niceai vagy nikaiai zsinat helyszínét – számol be a Live Science. A feltételezett terület a törökországi İznik-tóban található, érdemes azonban hozzátenni, hogy a lokalizálás igazolásához további vizsgálatokra van szükség, több független szakértő pedig szkeptikus az eredmények kapcsán.

Az i. sz. 325-ben tartott első niceai zsinat a kereszténység történetének egyik legfontosabb eseménye volt. A püspökök azért gyűltek össze, hogy rendezzék a hitelvek körüli vitákat, elfogadva a ma niceai hitvallásként ismert alapvető keresztén hitvallást is.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazin még mélyebb élményt és további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat kínál. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A zsinat megszervezésében fontos szerepet játszott I. Constantinus római császár, aki korábban legalizálta a kereszténységet a birodalomban. A tanácskozáson több száz püspök és mintegy 2000 további egyházi személy, illetve segítő vehetett részt, az egyeztetés pedig több mint egy hónapig tartott.

Ez lehet a niceai zsinat helyszíne

2014-ben már felfedezték egy nagyobb bazilika maradványait az İznik-tóban, és a területen 2015 óta zajlanak ásatások. A régészek azóta egy kisebb, a bazilika alatt fekvő templom maradványait is feltárták, ennek kőből készült padlószintje mintegy 30 centiméterrel a későbbi bazilika alatt található, ami arra utalhat, hogy az épület korábbi.

„Kaiszareiai Euszebiosz kifejezetten azt írja, hogy a találkozót egy imaházban vagy egy kis templomban tartották meg” – mondta Mustafa Şahin, a Bursa Uludağ Egyetem munkatársa és a vizsgálat vezetője. A szakértő szerint az újonnan feltárt épület jobban megfelel ennek a leírásnak, mint a későbbi bazilika. Şahin úgy véli, hogy a kisebb templom akár a Neofitosz-templom, míg az 380 körül fölé épült bazilika az Egyházatyák temploma lehetett, amelyet a niceai zsinat emlékére neveztek el.

A régészeti és történeti adatok alapján a kisebb templomot egy i. sz. 368-ban bekövetkezett földrengés pusztíthatta el, majd néhány évvel később, 380 körül felépítették fölé a nagyobb bazilikát. A korábbi épületből egyelőre csak az alapozás és a padló maradványai kerültek elő, ezért azt sem tudni biztosan, milyen anyagokból épült. Şahin szerint jelentős része akár fából is készülhetett.

Valójában egy palotában zajlott a zsinat?

A feltárás értelmezését ugyanakkor több szakértő vitatja. Young Richard Kim, az Illinois-i Egyetem (Chicago) klasszika-filológusa szerint a kisebb templom korát még nem sikerült kellő bizonyossággal meghatározni. Euszebiosz ráadásul arról számolt be, hogy a zsinat nyitóülését a császári palotában tartották, miközben a tanácskozás hónapokig zajlott – az egyelőre ismeretlen helyen fekvő palota szintén víz alatt lehet.

Charles Odahl, a Boise Állami Egyetem történésze szintén kétségbe vonja, hogy a templom lett volna a zsinat fő helyszíne, a kutató szintén a palotához köti az eseményt. A szakértő úgy véli, ennek maradványai a templom közelében lehetnek.

David Gwynn, a Londoni Egyetem történésze ennél óvatosabban fogalmazott. A kutató szerint ígéretes az a bizonyíték, amely alapján a korábbi templom a 4. század elejére datálták, és ezért kapcsolatba hozható a niceai zsinattal. Ugyanakkor úgy véli, nem szabad túlbecsülni a templom jelentőségé.

Ami biztos: a víz alatti épület pontos szerepének tisztázásához további feltárásokra és vizsgálatokra lesz szükség.