Római kori tömegsírra bukkantak egy bécsi futballpálya alatt

Legalább 129, többnyire 18 és 35 év közötti férfi maradványaira bukkantak egy római kori tömegsírban Bécs külvárosában, egy futballpálya alatt – számol be a Live Science. A csontvázak legalább kétharmadán erőszakos sérülések nyomai láthatók, ami arra utal, hogy a lelőhely hátterében egy háborús esemény áll. Hogy az áldozatok pontosan melyik csatában haltak meg, egyelőre nem tudni.

A sírt 2024-ben tárták fel a Hasenleitengasse nevű városrészben, a római korban Vindobonaként ismert település területén. A halottakat rendkívül rendezetlenül temették el, és a kutatók alig találtak mellékleteket, mindössze néhány fegyver került elő. A lelőhelyet az i. sz. 1–2. századra datálták.

A csontvázak vizsgálata alapján a halottak legalább kétharmada a halála körüli időszakban szerzett sérüléseket. Kardok vagy tőrök okozta vágások nyomait több csonton is azonosítottak, tompa erőbehatásokat pedig többnyire koponyákon detektáltak. Különösen érdekesek azok a sérülések, amelyeket a medence környékén találtak.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Az ókori harcmodorról árulkodnak a leletek

„Arra jutottunk, hogy ezek az emberek nagy valószínűséggel katonák voltak, és valamilyen tömeges erőszakos eseményben, például csatában vagy hadjárat során haltak meg” – mondta Sheridan Strang, a Novetus régészeti vállalat bioarcheológusa. A szakember ugyanakkor kiemelte: a korabeli környékre vonatkozóan nem érhető el csatára utaló bizonyíték.

A medencesérülések egy része lövedékektől származhatott. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a támadók lóhátról hajított lándzsákkal célozták meg az ellenség páncélzatának gyengébben védett részeit. Az egyik férfi medencéjében a feltáráskor még mindig benne volt a lándzsa hegye. „Azok, akik ezeket a sérüléseket okozták, kifejezetten az érzékeny testrészeket célozták” – mondta Strang.

Patrick Randolph-Quinney, az Uppsalai Egyetem biológiai antropológusa szerint a felfedezés azért is fontos, mert ritka betekintést nyújt a lövedékes fegyverek használatába. A medence és az alsó végtagok sérülései arra utalhatnak, hogy ezeket a testrészeket kevésbé védte páncél, miközben a támadók tisztában voltak azzal, hogyan lehet az emberi test sérülékeny pontjait kihasználva harcképtelenné tenni az ellenséget.

Sok még a kérdőjel az ókori tömegsír kapcsán

Vindobona a Római Birodalom egyik fontos katonai támaszpontja volt a Duna mentén. Az i. sz. 1. század végén hozták létre Pannonia provinciában, és a birodalom határvidékét védte a germán törzsekkel, köztük a markomannokkal szemben. A 2. században, markomann háborúk idején jelentős harcok zajlottak a térségben, de egyelőre nem ismert olyan történeti vagy régészeti bizonyítékot, amely egy konkrét ütközethez kötné a tömegsírt.

Az sem világos, hogy kik voltak az elhunytak. A 25 vizsgált csontvázból vett DNS-minták alapján mindannyian férfiak voltak, származásuk azonban meglehetősen változatosnak bizonyult. Egyesek az Itáliai-félszigetről, mások Európa belső területeiről származhattak, három férfinál pedig a Földközi-tenger keleti térségéhez és a Levantéhoz köthető genetikai eredetet mutattak ki.

Strang szerint az elhunytak akár római katonák is lehettek, de nem biztos, hogy mind azok voltak. „Az is elképzelhető, hogy egy vegyes temetkezésről van szó, amelyben rómaiak és egy germán törzs tagjai kerültek egymás mellé” – mondta Strang.

A további vizsgálatok során a kutatók többek között a férfiak étrendjét, egészségi állapotát és betegségeit is elemezhetik, ami segíthet kideríteni, honnan érkeztek és milyen életet éltek.